Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 3. Az uradalom bányászata

dalmi téglakészítő műhely felszerelései között 1783-ban három keskeny és három széles kapát találtak, valamint nyolc taligát, négy téglamodellt, ötven cserépmo­dellt fából, két téglavetőasztalt, s a hozzá szükséges tölgyfa deszkákat. 387 IV. 3. Az uradalom bányászata Az Ipolytól északra elterülő erdők és mezőgazdasági területek alatt különféle érclelőhelyek húzódtak, amelyek közül a XIX. századra már ismertté vált a mál­napataki hegyek vasa, a lónyabányai ón és a szinóbányai cink is. 388 Hasonló is­meretekkel rendelkezhettek már a XVIII. század közepe táján, hiszen Bél Má­tyás Nógrád vármegye érclelőhelyeit említve a lónyabányai fehér és fekete ónt, a szinóbányai ezüstöt és aranyat, a málnapataki, valamint a tiszolci vasat emelte ki, vagyis Tiszolc kivételével azokat a településeket sorolta fel, amelyek egy ré­sze hosszabb-rövidebb időre a divényi uradalomhoz tartozott. 389 Az uradalom részét képező Lónyabányán 1727-ben a divényi kémikus plébános, Boltsitsko­vits János aranyat és ezüstöt is talált, noha ez Bél leírásába nem került be. 390 A Nógrád vármegyei ércbányászat XVII-XVIII. századi történetéről alig tu­dunk valamit. Az uradalomhoz tartozó néhány településen azonban már a XVIII. század folyamán is kimutattak bányászati tevékenységet. A XVIII. szá­zad végén a Tótkisfalu melletti Podluzsányban indult meg a vasércbányászat, ennek a területnek egy része a Zichyeké volt. Szinóbánya környékén ekkortájt ezüst-, ólom- és vasbányák működtek. A szinóbányai bányák bezárásának ideje nem ismert, de 1784-ben Okolicsányi József megkísérelte a felhagyott bányák újbóli megnyitását. Lónyabányán szintén 1784-ben Poppe Gergely, a fémbányá­szat felügyelője igyekezett megnyittatni a bányát, ám kezdeményezése a mező­gazdasági területeiket védő parasztok ellenállásába ütközött éppúgy, mint aho­gyan az Szinóbányán történt. 391 A divényi uradalom forrásai a bányászati tevékenységet tekintve szűkszavú­ak, mindössze két utalást találhatunk az uradalmi keretek között folyó bánya­művelésre. A zárgondnokság idején, 1756. december 20-án fölmérték a divényi uradalmat bérlő Balassa Pál által létesített ingatlanokat, az értékbecslés eredmé­nyeként 98 forintban állapították meg a lónyabányai ércbánya értékét. 392 Az 1783. évi fizetési listán pedig az egyik ispánt, aki a többiekhez képest meglehe­1-30. Számadások 1687-1766.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. Számadások 1783-1787. 387 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. A divényi uradalom kezelésére vo­natkozó iratok, Inventarium 1746.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 445. No. 4. Inventarium mobilium, 1783. 388 Magda, 1819. 258. 389 Bél, 1735.18. 39 ° Mocsáry, 1982.113. 391 Szvircsek, 1987. 71-79. 392 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 185. et F. Balassa Pál zálogosítása 1750-1757. 108-121. 138

Next

/
Thumbnails
Contents