Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 3. Az uradalom bányászata

dalmi téglakészítő műhely felszerelései között 1783-ban három keskeny és három széles kapát találtak, valamint nyolc taligát, négy téglamodellt, ötven cserépmodellt fából, két téglavetőasztalt, s a hozzá szükséges tölgyfa deszkákat.

387 IV. 3. Az uradalom bányászata Az Ipolytól északra elterülő erdők és mezőgazdasági területek alatt különféle érclelőhelyek húzódtak, amelyek közül a XIX. századra már ismertté vált a málnapataki hegyek vasa, a lónyabányai ón és a szinóbányai cink is.

388 Hasonló ismeretekkel rendelkezhettek már a XVIII. század közepe táján, hiszen Bél Mátyás Nógrád vármegye érclelőhelyeit említve a lónyabányai fehér és fekete ónt, a szinóbányai ezüstöt és aranyat, a málnapataki, valamint a tiszolci vasat emelte ki, vagyis Tiszolc kivételével azokat a településeket sorolta fel, amelyek egy része hosszabb-rövidebb időre a divényi uradalomhoz tartozott.

389 Az uradalom részét képező Lónyabányán 1727-ben a divényi kémikus plébános, Boltsitskovits János aranyat és ezüstöt is talált, noha ez Bél leírásába nem került be.

390 A Nógrád vármegyei ércbányászat XVII-XVIII. századi történetéről alig tudunk valamit. Az uradalomhoz tartozó néhány településen azonban már a XVIII. század folyamán is kimutattak bányászati tevékenységet. A XVIII. század végén a Tótkisfalu melletti Podluzsányban indult meg a vasércbányászat, ennek a területnek egy része a Zichyeké volt. Szinóbánya környékén ekkortájt ezüst-, ólom- és vasbányák működtek. A szinóbányai bányák bezárásának ideje nem ismert, de 1784-ben Okolicsányi József megkísérelte a felhagyott bányák újbóli megnyitását. Lónyabányán szintén 1784-ben Poppe Gergely, a fémbányászat felügyelője igyekezett megnyittatni a bányát, ám kezdeményezése a mezőgazdasági területeiket védő parasztok ellenállásába ütközött éppúgy, mint ahogyan az Szinóbányán történt.

391 A divényi uradalom forrásai a bányászati tevékenységet tekintve szűkszavúak, mindössze két utalást találhatunk az uradalmi keretek között folyó bányaművelésre. A zárgondnokság idején, 1756. december 20-án fölmérték a divényi uradalmat bérlő Balassa Pál által létesített ingatlanokat, az értékbecslés eredményeként 98 forintban állapították meg a lónyabányai ércbánya értékét.

392 Az 1783. évi fizetési listán pedig az egyik ispánt, aki a többiekhez képest meglehe1-30. Számadások 1687-1766.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. Számadások 1783-1787. 387 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. A divényi uradalom kezelésére vonatkozó iratok, Inventarium 1746.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 445. No. 4. Inventarium mobilium, 1783. 388 Magda, 1819. 258. 389 Bél, 1735.18. 39

° Mocsáry, 1982.113. 391 Szvircsek, 1987. 71-79. 392 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 185. et F. Balassa Pál zálogosítása 1750-1757. 108-121. 138