Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 2. Az uradalom ipara - IV. 2. a. A földesúr által bérbe adott ipari üzemek

Az üveghuta Nógrád vármegye első üveghutájának tekinthetjük a divényi uradalom területén a XVII. század végétől működő divényhuttai hutát, amelynek még a XIX. században is igen jó híre volt, ám a huta alapításának évét mindeddig nem tudták pontosan megállapítani. Szvircsek Ferenc az 1728-as összeírás alapján határozta meg az alapítás idejét, amely szerint a huta működésének kezdetét az 1690-es évek végére tette, hiszen 1728-ban a helyiek úgy nyilatkoztak, hogy a település harminc éve népesült be.

349 Más időmeghatározás szerint 1720-1740 között alapította ezt a települést Zichy I. Károly.

350 A divényi uradalom fennmaradt forrásai sem igazán segítenek ez ügyben. A Divényhutta területén lévő üveghuta neve mellé 1687-ben még az „officina vitrearia deserta" megjegyzést téve jelezték a huta elhagyott voltát. Feltételezhetjük tehát, hogy már 1687 előtt megkezdhették itt a termelést, amely valamilyen oknál fogva megszűnhetett, és 1688-ban újraindult.

351 Mocsáry Antal 1826-ban papírra vetette a hagyományt, amely szerint a hutát a Zichyek alapították.

352 Radványi Ferenc is 1716 táján tett említést a Zichyek uradalmi joga szerint néhány évvel korábban alapított, s privilégiumot kapott Huttáról.

353 Bél Mátyás az 1735-ben megjelent munkájában szintén a Zichyekhez kötötte a huta alapítását.

354 Ha elfogadjuk a Radványi Ferenc, Bél Mátyás és Mocsáry Antal által lejegyzetteket, akkor a huta termelésének megindulását gyakorlatilag egészen 1684-1686 tájáig is eltolhatjuk, hiszen ekkortájt szerezte meg örökjogon a divényi uradalmat az első Zichy földesúr, Zichy I. István, akinek a nevéhez köthető tehát valószínűen az üvegipar megalapítása vagy legalábbis az 1688. évi újraindítása az uradalom és a vármegye területén. Az uradalom hatalmas kiterjedésű erdeje az üveggyártás fontos feltételeként vonzhatta az üveghutásokat, hiszen még a XVIII. század vége táján is minden szempontból megfelelőnek és elegendőnek tartották a környező erdőket.

355 A divényhuttai üveghutában 1709 táján már 50 fő dolgozott. A hutát bérlő hutásmester alkalmazottai bérmunkások voltak, akik nem az uradalomtól, hanem a mestertől kapták fizetésüket. A korabeli hutákban általában 6-9 szakmunkás dolgozott, akiknek a munkáját a nyersanyagok előállítói, előkészítői, szállítói segítették.

356 Divényhutta területén 1736-ban 4 mester dolgozott, név szerint lyet tugári lakosok pusztítottak el, a helyreállítási költségek valószínűleg a hiányzó 1736-1738. évi számadásokban lehettek. 349 Szvircsek, 1982. 52. 350 Borovszky, 1988. 33. 351 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadások 1687-1766., az 1687. évi számadás 352 Mocsáry, 1982.

1. köt. 109. 353 Szvircsek, 1982. 51. 354 Bél, 1735. 69. 355 MOL X. 4193 Hutta urbáriuma 356 Szvircsek, 1982. 52. 131