Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 1. Az uradalom népességének ipara - IV. 1. a. Az uradalom népességének bekapcsolódása az ipari termelésbe

gyezték-e. Az uradalmi összeírás alapján a kézművesipar központja 1736 táján mindenképpen a Zichyek előtt még néptelen Divény lehetett, ahol 25 kézműves dolgozott, akiknek száma 1751-ben 40-re emelkedett, amely azonban 1759-ig 28 főre módosult. Divényben az iparosok száma a továbbiakban is csökkenhetett, hiszen 1828-ban már csupán 19 fő rendelkezett valamilyen iparhoz köthető foglalkozással.

297 Az 1730-as évek elején az uradalomhoz kerülő Balassagyarmaton 3 mesteremberről emlékeztek meg a korábbi időpontban, míg 1751-ben 22-ről, 1759-ben 31-ről, valamint kezdetben 3, később 11 losonci uradalmi kézművest tüntettek fel a forrásokban. A losonci ipar fejlődése gyakorlatilag nem a Zichy földesurak érdeme lehetett, hiszen Losoncnak csupán egy töredékét birtokolta a család, s a Zichyek megjelenése előtt is a vármegye fontos ipari és kereskedelmi központja volt ez a mezőváros. A Zichy földesurak iparpártolása, a mesteremberek letelepítésére irányuló törekvése azonban minden bizonnyal érezhető lehetett a Zichyek előtt elnéptelenedett Divényben.

298 A divényi ipar hanyatlása a zárgondnokság idejére tehető, amikor Balassa Pál bérelte az uradalmat, ezt követően az iparosok létszáma Divényben még a XIX. században sem érte el az előző század közepének értékeit. A helytörténeti kutatások Balassagyarmat esetében az ipartámogatást Balassa Pál nevéhez kötik, aki külföldről hozatott ide kereskedőket és mesterembereket.

299 A zárgondnokság alatt, vagyis az 1750-es évekbeli Balassa-féle bérlet idején a mezővárosnak a divényi uradalom területére eső felében is a korábbiakhoz hasonlóan emelkedett az iparosok száma, de ennek üteme némileg elmaradt a korábbiaktól, hiszen 1736-1751 között átlagosan évi 1,27 fővel, a bérlet idején pedig 1,13 fővel gyarapodott a balassagyarmati iparosok csoportja. Ha nem is zárható ki Balassa Pál fejlesztő hatása, mégis a település Zichyekhez tartozó felében a XVIII. század folyamán megfigyelhető fejlődés a Zichy földesuraknak is köszönhető lehetett. Egyébként a Zichyek budakeszi uradalmában is birtoklásuk idején jutott a kézművesség nagyobb szerephez.

300 Az egyes mezővárosok családfői között az iparosok nagyobb vagy kisebb aránya természetesen a helyi ipar kibontakozási idejének is a függvénye lehetett. A divényi uradalomhoz tartozó mezővárosi családfők körében a kézművesek legnagyobb hányada az 1736-1759 közötti időszakban a legrégebbi céhes múltra visszatekintő Losoncon (75-69%) volt megfigyelhető, sokkal kisebb volt ez Divény (28-30%), s a Divényhez a XVIII. század második felére egyre inkább felzárkózó Balassagyarmat (3-22%) esetében. A három mezővároson kívül dolgozott az iparosok 16-18%-a a két összeírást tekintve, hiszen falun 1736-ban csupán hat, majd 1759-ben tizenöt személy neve mellett jegyezték meg, hogy valamilyen ipart űzött. A divényi uradalom területén egy-egy faluban ritkán lehetett találni két iparost, ami nagyjából megfelelt a korabeli viszonyoknak, hi297 Szomszéd, 1997. 44. 298 Novak, 1917. 32. 299 Balogh, 1977. 64-65. a» Herein, 1994. 2. 116