Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - B, Közigazgatási változások 1872-1920-ig, a trianoni békeszerződés életbeléptetéséig

utast, mivel az azt mondta, hogy hajtson a községházára, a szomszédos Ludányba vitte." A községi törvények megszületését követően a település hivatalos iratait sokáig így használták: „Szécsény mezőváros", sőt az 1910-1920-as években fejléceken a „Szécsény mezőváros nagyközsége" megjelölést. Hogy kifejezzék a település érdemeit, fontosságát és nagyságát, 1896-ban indítványozták, hogy Szécsény nevét változtassák meg, legyen „Nagy-Szécsény". Ezt 1900-ban hagyta jóvá a Belügyminisztérium, de 1905-ben visszakapta az eredeti nevét. A vármegye életében 1881-ben történt egy jelentős területi változás. A korábban már kérvényezett, majd törvényileg elfogadott intézkedés eredményeként Kisoroszi községet Nógrád vármegyéből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe csatolták át. E fejezet korszakhatáráig, a trianoni békeszerződésig öt vármegyei szabályrendeletet fogadtak el. 1881: hat járás (balassagyarmati, nógrádi, szécsényi, losonci, sziráki, füleki) 276 település; 1884: hét járás (balassagyarmati, nógrádi, szécsényi, losonci, gácsi, sziráki, füleki) 274 település; 1901: hét járás (balassagyarmati, nógrádi, szécsényi, losonci, gácsi, sziráki, füleki) 266 település; 2905: hét járás (balassagyarmati, füleki, gácsi, losonci, nógrádi, szécsényi, sziráki) 263 település; 1916: nyolc járás (balassagyarmati, nógrádi, szécsényi, kékkői, gácsi, losonci, salgótarjáni, sziráki) 258 település. Az 1898. évi IV. tc. értelmében, melyet az ország településeinek helynevei rendezése tárgyában fogadtak el, létrehozták az Országos Törzskönyv Bizottságot. Elsődleges feladata volt a helyneveknek a kor helyesírásának megfelelő egységes nyelvi szerkezetbe foglalása, az idegenhangzásúak magyarosítása, valamint a települések és külterületi lakott helyeknek törzskönyvbe való felvétele. A Vármegyei Törvényhatósági Bizottság által szakértőkből létrehozott bizottság Nógrád vármegye valamennyi településének elnevezését megvizsgálta, és javaslatot tett az esetleges változtatásokra. Arra törekedtek, hogy magyar hangzású helynevek kerüljenek kiválasztásra és elfogadásra. Számos esetben kikérték az Országos Levéltár véleményét is. Természetesen voltak viták, amikor mást javasolt a vármegye, a Törzskönyv Bizottság és mást az érintett település. Ilyen esetekben a végső döntést a Belügyminisztérium mondta ki. Nógrád vármegyében 1904-1905 között zajlott le a községneveknek egységes szerkezetbe foglalása. Tekintettel arra, hogy a nyomtatásban is megjelent végleges szöveg tartalmazza a változtatás indokát, ezért ennek újbóli közzétételét szükségesnek tartottam: 5998-1905-77. jkv. szám. Az alispán előterjesztése Nógrádvármegye községi és helyneveinek az 1898. évi IV. t.-cz. értelmében való rendezése tárgyában. Véghatározat. Az törvényhatósági bizottság miként 1904. évi május 3-án tartott közgyűlésében hozott 8428-1904. 237. jkv. sz. véghatározatában, úgy ezúttal is készséggel ragadja meg az alkalmat arra, hogy a községi és helyneveknek az 1898. évi IV. t.cz. rendelkezései követelte országos rendezését elősegítse s ezért a már hivatkozott törvényczikk által előírt szempontok, az országos községi törzskönyvbizottság javaslatának, továbbá a törvényhatósági bizottság 8428-1904. 237. jkv.