Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)
TELEPÜLÉSEK ADATTÁRA
VII. Külterületi lakott helyek: 1881: Keménd telep, Huszár dolina telep 17 ; 1905: Huszárvölgypuszta (eddig Huszárdolina néven), Szálaskapuszta (eddig Szalaska néven) 18 ; 1916: Huszárvölgy, Szálaska 19 VIII. Megjegyzések: 1872: A keszegi kj. székhelyét ugyanazzal a határozattal Alsópeténybe helyezték át és nevezték el 20 ; 1926: Keszeg község a BK szerint 1926.07.11-től lett a keszegi akvk. része; 1949: Keszeg, Ősagárd és Nézsa községek kérvényezik önálló kj. alakítását Nézsa székhellyel - elutasítva. 21 1 194/1872. tvhb.; 2 194/1872. tvhb.; 3 MNK ET 144/1950., MK 1950/87.; 4 MNK MT 196/1950., MK 1950/126.; 5 1983/11. tv., MK 1983/60.; 6 MNK ET 23/1983., TK 1983/32., MK 1989/61.; 7 MNK ET 16/1989., TK 1989/2.; 8 194/1872. tvhb.; 9 194/1872. tvhb.; 10 2580/1923/467. tvhb., NHÉ 1923/37.; 11 194/1872. tvhb.; 12 MNK MT 196/1950., MK 1950/126.; 13 MNK ET 18/1972., TK 1972/57., MK 1972/96.; 14 1894. évi XXXIII. tv.; 25 BK 1926/34.; 1(1 BM 70.300/1937., RT 1937.; 17 1881. szabr.; 18 BM 134.179-1905/II.c; 19 1916. szabr.; 20 194/1872. tvhb.; 21 NML XXI. 2. 9. A. tvhb. 1949. máj. 17. kisgy., 3518/1949/406. jkv. KÉKKŐ I. A település hivatalos elnevezései és írásmódjai: 1872-1918: Kékkő 1 ; 1918-tól Modry Kamen 2 II. Járási beosztásának változásai: 1872-1913.06.30.: Balassagyarmati j. 3 ; 1913.07.01.-1918: Kékkői j. 4 III. Körjegyzőségi beosztásának változásai: 1872-1918: Kékkői kj. 5 IV. Közigazgatási jogállása (kisközség, nagyközség, város, tanácsok, önkormányzatok stb.): 1872-1918: kk. 6 VI. Állami anyakönyvi kerületi beosztása: 1895.10.01.-1918: Kékkői akvk. 7 VII. Külterületi lakott helyek: 1881: Riecska puszta 8 ; 1905: Récska puszta 9 ; 1905: Récskapuszta (eddig Riecska néven) 10 ; 1916: Ravnyapuszta, Récskapuszta 11 VIII. Megjegyzések: 1918: Az 1918.12.24-ei antantjegyzek alapján megállapított cseh-magyar demarkációs vonaltól északra a katonailag megszállt területek cseh katonai közigazgatás alatt álltak 1921.07.26-ig, az 1921. évi XXXIII. törvény elfogadásáig, a trianoni békeszerződés ratifikálásáig.
