Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)
NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - A, Nógrád megye kialakulása és közigazgatási változásai 1872-ig
NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) „Öregek és fiatalok egyaránt büszkék voltak a városkára, és úgy vélték: igazságtalanság érte őket, amikor a rövidlátó tudatlanság folytán falunak nevezték az általuk városnak tisztelt helységet." (Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai.) A, Nógrád megye kialakulása és közigazgatási változásai 1872-ig Nógrád vármegye, mint közigazgatási terület a Magyar Királyságban, az Ipoly folyó medencéjében, a Zagyva és a Galga folyók felső szakaszán, nagyrészt erdős-hegyes vidéken alakult ki. Északon Zólyom vármegye, keleten Gömör (és Kishont) vármegye, Heves vármegye, délen Pest (Pest-Pilis-Solt-Kiskun) vármegye, nyugaton Hont vármegye határolta. Területe 4355 km 2 , székhelye Balassagyarmat volt. A honfoglaló őseink a 9. század végén a vármegye keleti és déli vidékeit, 900 körül az Ipoly-völgyet szállták meg. Szent István korában várispánságát Nógrád vára körül szervezték. Egyházigazgatása megoszlott az esztergomi érsekség és a váci püspökség között. Mindkét egyházmegyében nógrádi főesperességet szerveztek. (Északi részén 1210 óta ismert Nagy-Nógrád a füleki, losonci, gácsi, szécsényi, gyarmati részekkel, átnyúlva Hont vármegyébe, a déli részén Kis-Nógrád, nógrádi, sziráki és gyarmati részekkel). A 12. században a királyi vármegye rendszer fölbomlásakor Nógrád vára a püspökségé lett. A tatárdúláskor a mongol sereg átvonulási területeként részben elpusztult. A 14. században kb. 290 lakott hely ismert. Az 1332-es pápai tizedjegyzék alapján Vác, Verőce, Maros, Gyarmat, Losonc és Fülek mezőváros lehetett. Településeinek száma a 15. századra 370-re gyarapodott, a 14-15. században számos vár állott. A várháborúk korában a török hódítók 1544-ben bevették Nógrádot, vidékén megszervezték a nógrádi szandzsákot. 1552-ben Szécsényt és környékének várait foglalták el és megalakították a szécsényi szandzsákot. 1554-ben Fülek és környéke esett el, itt pedig a füleki szandzsákot hozták létre. 1573-ban a divényi várat és vidékét hódították meg és ezek részeit a hatvani szandzsákba osztották be. A tizenötéves háborúban a királyi csapatok számos nógrádi várat foglaltak vissza a töröktől. 1594-ben Nógrádot- és szinte a teljes vármegyét felszabadították és helyreállították a vármegye közigazgatását. 1647-ben 213 lakott helyet és 7 adómentes végvárat írtak össze, a lakosság önvédelmére pedig létrehozta a parasztvármegyét.
