Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

TELEPÜLÉSEK ADATTÁRA

VII. Külterületi lakott helyek: 1881: Kozicska puszta

22

; 1905: Koplaló

23 VIII. Megjegyzések: 1905: Helynévmagyarosítási javaslat: Felsőtold.

24 1 194/1872. tvhb.; 2 1883. szabr.; 3 BM 134.179-1905/ll.c, 8306-1906/461. tvhb.; 4 194/1872. tvhb.; 5 NHÉ 1950/2.; 6 MNK MT 196/1950., MK 1950/126.; 7 1983/11. tv., MK 1983/60.; 8 MNK ET 23/1983., TK 1983/32., MK 1983/61.; 9 194/1872. tvhb.; 10 1901. szabr.; 11 NHÉ 1906/51., 8306-1906/461. tvhb.;

12 BK 1992/11.; 13

194/1872. tvhb.; U

MNK MT 196/1950., MK 1950/126.; 15 MNK ET 19/1970., TK 1970/23., MK 1970/41.; 16 MNK ET 18/1972., TK 1972/57., MK 1972/96.;

17 BM 111-5/29.11/7., 111-11-1-111/1953. MT, TK 1953/9., MK 1953/57.; 18

1894. évi XXX///. tv.;

19 BK 1906/17.;

20 BM 70.300/1937., RT 1937.;

21 BM 5134-311951.l.c, BK 1951/2.; 22 1 881. szabr.;

23 BM 134.179-1905/ll.c; 24 5998-1905-77. tvhb. FELSŐZELLŐ I. A település hivatalos elnevezései és írásmódjai: 1872-1881: Nagy Zellő

1

; 1881-1905: Nagy-Zellő

2

; 1905-1918: Felsőzellő

3

; 1918-1939: Vel'ké Zlievce

4

; 1939-1945.01.20.: Felsőzellő

5

; 1945.01.20-tól Vel'ké Zlievce

6 II. Járási beosztásának változásai: 1872-1883: Balassagyarmati j.

7

; 1883-1918: Szécsényi j.

8

; 1939-1945: Szécsényi j.

9 III. Körjegyzőségi beosztásának változásai: 1872-1918: Bussai kj.

10

; 1939-1945: Bussai kj.

11 IV. Közigazgatási jogállása (kisközség, nagyközség, város, tanácsok, önkormányzatok stb.): 1872-1918: kk.

12

; 1939-1945: kk. VI. Állami anyakönyvi kerületi beosztása: 1895.10.01.-1897: Csalári akvk.

13

; 1897-1918: Bussai akvk.

14

; 1939-1945: Bussai akvk.; 1940: akvk. sorsz.: 1442

15

; 1940: akvk. sorsz.: 1449

16 VII. Külterületi lakott helyek: 1905: Lécsénymajor, Malomvölgytelep, Virágmajor

17

; 1916: Lécsénymajorpuszta, Malomvölgytelep

18 VIII. Megjegyzések: 1905: Helynévmagyarosítási javaslat: Felsőzellő

19

; 1918: Az 1918.12.24-ei antantjegyzek alapján megállapított cseh-magyar demarkációs vonaltól északra a katonailag megszállt területek cseh katonai közigazgatás alatt álltak 1921.07.26-ig, az 1921. évi XXXIII. törvény elfogadásáig, a trianoni békeszerződés ratifikálásáig; 1939: A magyar-szlovák országhatár végleges megálla-