Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

379. A Főhadbiztosság levele Nógrád vármegyének a menekültek ellátásáról (Eperjes, 1709. április 30.) - 380. Károlyi Sándor levele Nógrád vármegyéhez a pénteki böjt megtartásáról (Balassagyarmat, 1709. május 3.)

379. A Főhadbiztosság levele Nógrád vármegyének a menekültek ellátásáról (Eperjes, 1709. április 30.) A Főhadbiztosság (Suae Serenitatis Principalis, ac confoeder. I. Regni Hungáriáé Statuum Commissariatus Bellid Generalis, et Asessores) Eperjesen (Eperjesini) kelt levelében közli, hogy gondoskodni kíván a menekültek, s a hadsereg ellátásáról. Utasítja ezért Nógrád vármegyét, hogy a menekültek számára adják oda a meghatározott mennyiségű élelmiszert nyugta ellenében, a többit pedig meg fogják téríteni. NML XIV-3. C-5/8. 96-97. Magyar és latin nyelvű irat. A levelet Losoncra (Losoncz) küldték. Közgyűlés előtt 1709. május 22-én, ahol az esküdt jegyző {per Juratum Notarium) olvasta fel. 380. Károlyi Sándor levele Nógrád vármegyéhez a pénteki böjt megtartásáról (Balassagyarmat, 1709. május 3.) Gróf

86 (Gróf) Károlyi Sándor Balassagyarmaton (B. Gyarmath) kelt levelében tudatja, hogy biztos abban, hogy a sárospataki országgyűlés* határozatait (Pataki concursusra) Nógrád vármegye követei jelentették, s II. Rákóczi Ferenc* (Felséges Urunk; Felséges Vezérlő Fejedelmünk) is elküldte azokat, köztük a pénteki böjt megtartására vonatkozót, amelyet azért hoztak, hogy az Isten segítse hadakozásukat. Károlyi azonban azt tapasztalta, hogy a pénteki böjtöt nem mindenhol tartják meg a vármegyében, vannak, akik nem hallottak a határozatról, mások pedig kigúnyolják azt. Kéri a vármegyét, hogy a vármegyei tisztségviselők (Tisztyei) és az egyházi rendek hirdessék ki a határozatot, s tartassák is be azt fenyítéssel, példás büntetéssel. NML XIV-3. C-5/8. 98-99. Magyar és latin nyelvű irat. Közgyűlés előtt 1709. május 8-án, ahol az esküdt jegyző (per Juratum Notarium) olvasta fel. A Nagy Iván által adott címben szereplő grófi címről elmondható, hogy Károlyi Sándor ekkor bárói címet használt, csak 1712 után viselte a grófit. 268