Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

Bevezetés

kimondottan a Rákóczi-szabadságharc korszaka érdekelte, s tudatosan csak arra koncentrált.

31 Az iratokat négy vaskos kötetbe jegyezte le. Az első kötetbe kerültek az 1703-1704 között keletkezett levelek, a másodikba az 17051706. éviek, a harmadikba a következő 2 év, s végül a negyedikbe az 17091711-es esztendők iratai.

32 A leveleket időrendben igyekezett bemásolni. A később bekerült iratokat a Nógrád vármegyei levéltárból származók közé írta be a kötetben még fennmaradt helyet és a kronológiai rendet figyelembe véve.

33 Az is látszik, Nagy Iván szándéka 1853. évi munkája során az volt, hogy az 1703-1711 közötti időszakban a vármegyéhez érkező valamennyi levél bekerüljön könyveibe, de ez a célkitűzése nem valósult meg. A lemásolt leveleken kívül kétdoboznyi vonatkozó korabeli iratot őriz napjainkban a Nógrád Megyei Levéltár. Csak találgatni tudunk, hogy ez utóbb említett iratokat miért hagyta ki. Ha például Nagy Iván tudott volna a gyűjteményéből kimaradt 30 fejedelmi levélről, akkor azt kétségkívül lemásolta volna.

34 Mindezek alapján elmondható, hogy biztosan nem a lényegtelenebb iratok hiányoznak művéből. Elképzelhető azonban, hogy az iratok rendezetlenségéből fakadóan, vagy az iratok Egerbe, majd bő 100 esztendő múlva Balassagyarmatra történő szállítása során válhatott szét a Nagy Iván elé került irat a többitől. A később készült másolatok esetében a teljesség igényét felváltotta a másolói szubjektivitás. A válogatás szempontjai mellett azonban megjegyzésre érdemesek a kötetek egyéb szerkesztési sajátosságai. Minden levelet külön oldalon kezdett el másolni, a kezdő lap tetején pedig mindig megjelölte a levél kiállítási évét, olykor pontos dátumát. Nagy Iván az egyes másolatoknak címet adott, amely tartalmazta a levélíró és a címzett nevét. A cím után az 1853-ban másolt iratokat teljes terjedelmükben írta be, de a később lejegyzettek nagy részét csak kivonatosan közölte, vagy mindössze címüket adta meg, esetleg kimutatható, hogy abba Nagy Iván a nála lévő valamennyi levelet bemásolta. (SÁL Fond 96. 21-26., 68-81.) 31 A bemásolt iratok évköre 1703-1711 volt, miközben a nála lévőké 1701-1711. A Nagy Ivánnál lévő iratok évkörére naplójában utalt: Tyekvicska-Andor, 1998. 207. 32 „Rákóczy Levelek, eredetiből másoltatva Nagy Iván által 1853. évben." I-IV. köt., évkor: 1703-1711. I. köt. 1703-1704.149 f. és több üres f., jelzete: NML XIV-3. C-5/5.; II. köt. 1705-1706.172 f. (töredék, kötés nélkül), jelzete: NML XIV-3. C-5/6.; III. köt. 1707-1708. 39. f. (töredék, kötés nélkül), jelzete: NML XIV-3. C-5/7.; IV. köt. 1709-1711.182 f. és több üres f., jelzete: NML XIV-3. C-5/8. 33 A kronológiai alapú rendezésre utal, hogy I. Lipót egyik rendeletét (434.) az 1709. évi iratok közé szúrta be 1709. évi keltezéssel, majd amikor a hibát felfedezte, akkor azt áthúzta, s az 1703. éviek közé (21.) iktatta. 34 NML IV. 1. b. Acta Annorum (1703-1711) 18