Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)
114. Gyürky Ferenc kapitány levele Nógrád vármegyéhez az ellátatlan katonák engedetlenségéről (Solt, 1704. június 11.) - 115. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a törvénytelen harmincadlás kivizsgálása és a rézpénz bevezetése ügyében (Solt, 1704. június 12.)
114. Gyürky Ferenc kapitány levele Nógrád vármegyéhez az ellátatlan katonák engedetlenségéről (Solt, 1704. június 11.) A Gyürky Ferenc alá tartozó sereg demoralizálódott a solti táborban (Solth mellett az Duna parton lévő sánczokban lévő táborban), hiába próbált hatni rájuk ész érvekkel, vagy a hadi szabályzat értelmében veréssel, börtönbüntetéssel, amit a parancsnoksága alatt lévő tisztek (német, s magyar tisztek) is tanúsíthatnak. A katonák nem akarnak annál tovább harcolni, mint amennyi időben a falujukkal megalkudtak, bár Gyürky előre megmondta, hogy ne egy hétre vagy hónapra készüljenek, hanem a harcok végéig, amíg II. Rákóczi Ferenc* (méltóságos fejedelemtűi) hajdúk kiállítását kéri a vármegyétől. A katonák ruhája szakadt, s élelmük sincs, mert a kenyér drága. A fizetetlen katonák azzal fenyegetőznek, hogy hazamennek kaszálni, aratni, ha a megérdemelt bérüket nem kapják meg. Gyürky kéri Nógrád vármegyét, hogy gondoskodjanak a sereg ellátásáról. Ui.: Kéri, hogy vizsgálják ki a hajdúk ügyeit, amiről jelentést tehet Gedey (Gedei) István hadnagy (hadnagy; uram) és Gácsi János strázsamester (strázsamestertűl). A hajdúk azzal mentegetőznek, hogy csak hetesek (hetes portások), nem hajdúk (hajdúk), hanem parasztvármegye (paraszt vármedgye). NML XIV-3. C-5/5. 190-192. Magyar és latin nyelvű irat. Részlegesen közli: Szirácsik, 2004.178-179. Közgyűlés előtt 1704. június 23-án. 115. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a törvénytelen harmincadlás kivizsgálása és a rézpénz bevezetése ügyében (Solt, 1704. június 12.) II. Rákóczi Ferenc* (P. F. Rákóczi) Gerhard György tanácsost (nemzetes, és vitézlő; tanács hivünket) kiküldte a Duna-Tisza közre s több felsőbb vármegyébe, hogy a harmincadosoknak (harminczadosok) a harmincadlás alkalmával tett kihágásait vizsgálja ki, és szabja meg azok büntetését, akik nem a kapott utasításuk szerint jártak el, másfelől mindazokat a lakosokat és kereskedőket (kereskedő rendeknek) kárpótolja, akiket törvénytelenül megkárosítottak. Utasítja a vármegyét, hogy saját hatáskörében hirdesse ki, hogy Gerhard a vármegyébe érkezik, és a károsultak jelenjenek meg előtte, hogy ügyüket kivizsgálva a törvénytelen káruk miatt kárpótolhassák őket. Mivel a rézpénz bevezetésével a vármegyék és szabad királyi városok (királyi városok) többsége egyetértett, ezért a vármegye saját hatáskörében mindenhol hirdettesse 114