Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
latban, hogy Óriás a történtek után magához rendelte Deutsch rabbit, levágta a szakállát, és így vonultatta be.156 A második gettóbéli sorozás alkalmával, 1944. május végén a rendőrség arra kapott utasítást, hogy minden zsidó szakmunkást be kell vonultatniuk a mosonmagyaróvári munkaszázadhoz.157 Ez az eset is emlékezetes maradt, ezúttal annak köszönhetően, hogy „az egyik elszállítandó egyén helyett egy 60 év körüli siketnéma egyén jelent meg". Miután a csere kiderült, s a bevonultatásért felelős rendőrfogalmazó intézkedett az ügyben, a férfiak vasúton indultak el Mosonmagyaróvár felé.158 A gettóból munkaszolgálatra besorozható férfiak névjegyzékét a zsidó tanács állította össze,159 s nekik kellett volna gondoskodni elszállításuk költségeinek fedezetéről is. A kísérőszemélyzetet azonban képtelenek voltak megfizetni, ezért az olcsóbb megoldásra kényszerültek: láncot és lakatokat vásároltak, így oldva meg az esetleges szökési kísérletek elleni védekezést.160 152 Gescheit Károllyal felvett DEGOB-jegyzőkönyv (2667. szám). 153 Dina Davidovich De Unikel: Visszatérés az életbe. Szécsény, 2001. 37-38. p. 154 NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellene indult népbírósági perben. 155 Uo. 156 Uo. Vallomás az Óriás Oszkár elleni népbírósági perben. (A tanú neve nem közölhető.) 157 A minden bizonnyal a honvédségtől kapott utasítás szövege nem maradt fenn, ismerjük azonban a gyulai népmozgalmi hivatal iratai között megőrzött változatot. A rendelkezés az ország gazdasági érdekeire hivatkozva véteti nyilvántartásba az „igazolt szakképzettségű zsidó mesterembereket" május 8- án. Legkésőbb május 17-ig az alábbi rovatokat tartalmazó névjegyzék felterjesztését kérték: név, anyja neve, születési éve és helye, igazolt szakképzettsége, megjegyzés (teljesít-e éppen munkaszolgálatot, illetve munkába van-e véve valahol). Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1994. 44. p. 158 Uo. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellene indult népbírósági perben. 159 NML XXV. 1. b) 91/1946. Czil- czer György vallomása az Eördögh László rendőrkapitány ellen indult népbírósági perben. 160 Pl. NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellene indult népbírósági perben.
