Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
A zsidó tulajdonú szállodák egyike, a salgótarjáni Badacsony. Alatta a Haas D. Armin-féle mozi, az Apolló látható. 76 Hidasi 12. p. 77 PL: „... amikor már a zsidók a gettóba lettek zárva, állandó érintkezést tartottunk fenn, és segítettünk, amit tudtunk, hiszen az anyósom és a feleségem hozzátartozói mindannyian a gettóban voltak." NML XVII. 404. 7132/1948. Dr. Strömpel József szécsényi ügyvéd igazolása, 31-32. p. 78 Az 1200/1944. ME számú rendeletet ismerteti: Vértes 325. p. 79 Losonci Hírlap, 1944. május 14., 4. p. 80 Alispáni iktatószáma: 9887. 81 Másolatban: NML XV. 24. 30. 82 Hidasi József visszaemlékezéseiben Rét utca szerepel. Hidasi 11. p. fele a gettóhoz tartozott, másik fele viszont nem lett az elzárt területek része: néhány zsidónak ezért kellett elhagynia Busbak, Könyök, valamint Zöldfa utcai lakását. Nem képezett teljesen összefüggő területet a zsidók számára kijelölt hely: keresztülszelte azt az evangélikus templom és iskola, illetve a temetőbe vezető út. „A második körzetben játszódtak le a döntő események. Itt voltak a gettó hivatalai, itt dolgozott a csendőrség, itt lakott az utolsó losonci rabbi, dr. Reschow- sky Artúr."76 A források tanúsága szerint akadozva, nehezen ment a zsidó és keresztény tagokból álló vegyes háztartások szétválása. Családtagok voltak kénytelenek elszakadni egymástól nemcsak Losoncon, hanem szerte a megyében,77 de vonatkoztak a jogszabályok a keresztény házicselédekre is. Sztójay miniszterelnök még március 31-én kiadott egy rendeletet, mely szerint „nem zsidó nőt vagy férfit háztartási alkalmazottként tilos foglalkoztatni olyan háztartásban, amelynek zsidó tagja van, vagy amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik - ezek alkalmazása 1944. április 30-val megszűnik."78 A rendelet végrehajtása, úgy tűnik, csak nagyon döcögve valósult meg. A Losonci Hírlap még május 14-ei számában is arról tudósított, hogy a rendőrkapitányság, mint első fokú rendőri büntetőbíróság, megbüntette „dr. Dávid Sándornét azért, mert a szolgálatból keresztény háztartási alkalmazottját a kitűzött határidőre nem bocsátotta el, 500 P pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetére 100 napi elzárásra. Ugyanezen kihágás miatt dr. Székács István földbirtokos és ügyvéd, evangélikus] hit- felekezethez tartozó zsidó fajú egyént 2000 P pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetére 100 napi elzárásra büntette meg."79 Az alispáni iktató pedig május 15-éről tartalmaz egy bejegyzést, amely Redlinger Jakab losonci lakos nem zsidó háztartási alkalmazott tartása iránt benyújtott kérelmének iktatását igazolja.80 Szerencsés módon - a történelmi Nógrád megyére vonatkozóan tudomásunk szerint egyedüliként - fennmaradtak Losonc levélárában a gettósítás menetét rögzítő költözési jegyzékek, napi jelentések és összesítő kimutatások.81 E legutóbbin a keresztény érintett neve, lakcíme, az általa elfoglalandó zsidó lakás címe, tulajdonosának neve, a költözés dátuma (hónap, nap, esetleg napszak, ritkábban óra pontossággal), valamint arra utaló megjegyzések szerepelnek táblázatos formában, hogy a keresztény család igénybe vette-e az őt megillető fuvart, avagy nem, esetleg saját fogatával oldotta meg a feladatot. Megint csak a szerencsének köszönhető,
