Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
Szécsény város egyháztörténelmét az itt működött felekezetek alkották, s ezáltal hagyták ránk örökségként az építészeti és az írott emlékeiket a katolikusok, görögkeletiek, reformátusok, evangélikusok és izraeliták. Szécsény 1683-ban szabadult fel a második török uralom alól, s ezt követően a pestis- járvány következtében teljesen elnéptelenedett. Csak 1689 után kezdődött meg a város újratelepítése, ekkor indult meg egy nagyarányú építkezési hullám. Az izraeliták itteni megjelenése az 1720-as évek elejére tehető. I. Lipót császár 1693-ban kiadott rendelete a zsidókat kitiltotta a bányavárosok hétmér- földes (kb. 50 km.) körzetéből. Megvonta tőlük az iparűzés jogát, s csak kiskereskedés, pálinkafőzés, pénzügy lehetett a kereseti forrásuk. Szécsény kedvező lehetőséget biztosított számukra. Egyrészt kívül esett a tiltott határon, mivel a legközelebbi bányavárosok - Beszterce-, Körmöc- és Selmecbánya - is sokkal messzebb voltak. Másrészt az újratelepítés számos (adó) kedvezménnyel járt együtt. 1725-ből ismerjük Nógrád megye legkorábbi összeírását a zsidók számáról. A jegyzék a következő településeket sorolja fel, ahol ilyen lakosokat írtak össze: (Galga)Guta, Balassagyarmat, Szügy, Szécsénykovácsi, (Mát- ra)Verebély, Karancskeszi, Buják, Szirák, Szécsény és Losonc. Az összeírás tizenkilenc családfőt és egy fiúgyermeket sorolt fel, akiknek közel a fele Szécsény mezővárosában lakott. A későbbi összeírások egyre növekvő számokat mutatnak (1727:11 család, 1746:19 személy, 1760: 10 fő fizetett türelmi adót, 1771: 37 családfő, 1785: 389 fő, 1813: 600 fő, 1815: 475 fő, 1843: 67 fő, 1848-ból Szécsényre vonatkozó adatokat nem találunk). 1746-ig a zsidók legtöbben Szécsény ben éltek, majd ez megváltozott Balassagyarmat, a későbbi megyeszékhely javára. így is átlagosan a megye zsidóságának mintegy a negyede ebben a mezővárosban élt. Az összeírások több esetben megemlítik egyes családfők foglalkozását is. így található köztük pl. zsidóbíró, pálinkafőző, fűszerkereskedő, mutatványos, gyógynövény-kereskedő („doktor") stb. Szécsény főutcája a Hungária és Casinó szállóval. Lakóterületi közösségüket a hadászati szempontból funkcióját vesztett várkastély falán kívül alakították ki. Ez a terület a mezővárostól délkeletre esett, a mai rendőrség és határőrség épülete mögötti részre, a Mártírok, a Jókai és Malom utcák által határolt területekre. Évtizedek múltával az épületek kiterjedtek a főutca vonalára, egészen a Tugár városrészig. A három utca által határolt területen összpontosult minden, a hitéleti szempontból fontosabb épület. Itt állt az 1750 körül épült zsinagóga is, amit az 1958-ban bekövetkezett eladását követően lebontottak. A zsinagógáról fontos megjegyezni, hogy az 1989-ben kiadott „Magyarországi zsinagógák" történetét tartalmazó könyvben az építés idejét 1795-1822 közé teszik, viszont az első ismert említése 1764-ben történik egy tűzvész alkalmával. (Nyomtatásban 1809-ből említik elsőként.) 317
