Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
„Jakobovits Bernát és társai gőzmalma. Jakobovits Bernát 1879-ben, Egresháton született. Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult. 17 éven keresztül Berczeli Jenő 700 holdas földbirtokának bérlője volt. 1919-ben a malomiparra tért át. A malmot 6 építtette, felszerelése a mai kor igényeinek megfelelő. A környező falvak terményeit órli fel. 5 alkalmazottnak nyújt állandó megélhetést. Felesége: Blumenthál Szerén. Gyermekei: Dezső, Berta, Mór, Franciska." Nógrádmarcal A községben már a 19. század elején is élt néhány zsidó család. Mocsári Antal 1826-ban megjelent monográfiája huszonhárom fő jelenlétét mutatja ki, az 1828-as országos összeírás pedig kettejüket meg is nevezi: Herschl Fülöp és Bemard Ábrahám a falu kocsmáját és a mészárszéket bérelték. 1885-ben harmincötre szaporodott a számuk, de 1900-ra már csupán tizennégy főre csökkent. A 1910 nép- számlálás tizenegy zsidót talál itt, az 1920-as viszont már csak négyet. Az 1941. évi népszámlálás mindössze két izraelitát rögzített a 919 lakos között. Vélhetően a Deutsch család két tagjáról, anyáról és fiáról van szó, akiknek utólagos halotti anyakönyvi bejezését megtaláltuk. Nevüket egy 1991-ben felavatott emléktábla őrzi a településen, a világháború többi áldozatával, katonahősével egyetemben. Deutsch József, Deutsch Sámuelné *Weiner Gizella Forrás: Vallási adatok 34-35.; 1941. népsz.; Zólyomi József: Nógrádmarcal története. Nógrádmarcal, 2000. 52. és 80. Nógrádmarcalon élt „Deutsch József vegyeskereskedő, 1899-ben Nógrádmarcalon született, középiskoláit Budapesten végezte, majd a mészáros ipart tanulta. Üzletét, amelyet 1932 óta vezet, nagyatyja Jakab cca. 80 év előtt alapította, és atyja Sámuel 1932-ig folytatta." Nógrádmegyer A 19. század közepén a községben még 45 izraelitát írtak össze. Számuk 1880-ra 40 alá csökkent, s a század végén már csak 20-an éltek itt. Ez a lélekszám, némi hullámzással, megőrződött egészen a deportálásukig. A két világháború között nagyobb, 150 kh-as birtoka volt itt Hercog János és Schwarcz Ferenc bérlőknek, valamint több mint 400 kh-on gazdálkodott Pauncz Ferenc és Izidor. 1941-ben az 1699 lakos közül 18 fő számított zsidónak. A községi jegyző 1945 végén a következő családok deportálásáról számolt be A Paucz-féle kúria Nógrádmegyeren, az 1950-es évek elején és mai állapotában. Az épületet a Szerémy család építette a 18. sz. második felében. Az épület 1945 után különböző üzleteknek adott helyet. 289
