Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
Az elhatárolt területek kijelölése és a zsidó tanácsok megalakulása Fent a balassagyarmati ortodox zsinagóga egy 1927-es képeslapon, és a templom belseje az 1930-as évek végén. A túloldalon ép állapotban, illetve a németek általi felrobbantását követően. A Zsidók Központi Tanácsa ugyan már április 6-án felszólította a vidéki hitközségeket, hogy hozzák létre saját zsidó tanácsaikat,40 a fennmaradt levéltári iratok arról árulkodnak, hogy Nógrádban - hasonlóan az ország több részéhez - változatlanul a hitközségek vezetése tartotta a kapcsolatot a központi szervvel. Ugyancsak az országos gyakorlatnak megfelelően aztán általában a helyi közigazgatás vezetői jelöltek ki a néhány fős testületeket a gettósítás elrendelése idején, ezek azonban megint csak legfeljebb nevükben különböztek az addigi hitközségektől. Leggyorsabban Losoncon reagáltak az alispáni értekezleten történtekre. Koltai Ernő polgármester még az értekezlet napján, vagyis május 2-án kijelölte a gettósításban közreműködni hivatott hattagú zsidó tanácsot, vagyis „Hatos Bizottságot", amely egy perc késlekedés nélkül levelet fogalmazott a hittestvérek tájékoztatására az „ideiglenes jellegű" össze- költözésról. Arra kérték az érintett családokat, hogy 24 órán belül jelentsék a bizottságnál, kikhez szeretnének beköltözni. (►8.) Nem csoda a nagy sietség: a zsidó lakások ötven százalékának kiürítésére legfeljebb három napot kaptak. Kétség nem férhet hozzá, a legfeszítettebb tempó sem lehetett volna elegendően gyors több mint 1800, a város területén szétszórtan élő zsidó polgár összetömörítéséhez, s sok keresztény család átköltözéséhez. A Losonci Hírlap legközelebbi, május 7-ei száma két cikkben is foglalkozott a tervezett intézkedésekkel, amelyeket „egy hatos tagú zsidó bizottság" és a Koltai polgármester által kijelölt különbizottság volt hivatott koordinálni. (►9.) Mire azonban Losonc polgárai kezükbe vehették a lapot, amely a zsidók részére kijelölt utcák nevét is felsorolta (►10.), az elkülönítési akció váratlanul megakadt. (►11.) A német határbiztosító különítmény a kassai német főparancsnokság telefonos rendelkezésére és a kiszemelt városrész „nem egészen szerencsés" kijelölése miatt beérkezett több száz panaszra hivatkozva május 5-én este leállíttatta az előkészületeket a polgármesterrel. (►12.) Miután - mint azt az április 7-ei bizalmas gettórendelet kapcsán láthattuk - a Belügyminisztérium nyomatékosan felhívta a magyar hatóságokat, ügyeljenek a gettósítás folyamatába tanácsadóként bekapcsolódó német szervekkel való zavartalan együttműködésre, Koltainak nem maradt sok választása. Ráadásul 6 sem hagyhatta figyelmen kívül a németek által említett több száz panaszos akaratát. A losonci polgárok értetlenül álltak a gettósí-
