Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
„Grünhut Pál vegyeskereskedő. Homokterenyén, 1885-ben született. Gyöngyösön szabadult fel. 1901- ben lett önálló. Modern városi nívójú üzlete van. Részt vett a világháborúban. Községi képviselő." Ipolytarnóc Az Ipoly menti településen 1941-ben 802 lakos élt, közülük öten voltak izraeliták. Az 1945-ös jegyzői jelentés Lindenbaum Mihály és két családtagja, valamint özv. Scheiner Ferencné és két családtagja deportálását rögzítette, utóbbinál egy családtag, Scheiner György visszatértét is jelezte. A YVI adatbázisa szerint Tarnócon, 1925-ben szsületett Léderer Ibolya, aki 1945-ben Mauthausenban halt meg. Mivel a Tarnóc megnevezés több helységgel azonosítható, ezért őt nem vettük fel áldozati listánkra. Az ismertté vált öt fő: Lindenbaun Mihályné *Weiner Irén, Lindenbaum Károly, Scheiner Ferencné, özv. *Kohn Irén, Lindenbaum Miksa, Lindenbaum Miksáné Forrás: 1941. népsz.; NML XXI. 19/a. 8. 2014/1945. sz.; Ladányi 384. Ipolytarnócon élt „Özv. Scheiner Ferencné szatócs és korcsmáros. Néhai férje Törökszentmiklóson született és a kereskedőszakmát tanulta. Több helyen volt üzlete, majd Amerikába vándorolt ki, és ott halt meg 1918-ban. Özvegye átvette atyjának 50-60 évvel előbb alapított üzletét." Ipolyvarbó Ipolyvarbón 1941-ben, a 612 lakos között mindössze három izraelita élt. Az áldozatok Homokterenyén élt nevét mégis nehéz megállapítanunk, mivel anyakönyvi bejegyzésünk nincs, a YVI adatbázisa pedig egymásnak felelteti meg a Vrbové, Vrbovka, Vrbovec és Vrbovce nevű településeket. Végül azt a két személyt vettük fel listánkra, akiknél a Vrbovka helynévmegjelölés az eredeti adatlapon, ha nem is teljes bizonyossággal, de kivehető. Az így megismert két áldozat: Shéfer Ágnes, Shéfer Elka Chalka Források: 1941. népsz. Jobbágyi Jobbágyiban még 1729 lakost írtak össze 1920- ban, azonban számuk 1941-re közel 200 fővel csökkent. Ekkor 23 izraelitát és 4 megkeresz- telkedett, ám a zsidótörvények hatálya alá tartozó személyt találtak a községben. Az itt élő családok kereskedők, kocsmárosok voltak (köztük Goldmann Áron, akit Árminként anyakönyveztek halálesete bejegyzésekor), de például a Gyémánt család mészárszéket tartott fenn a faluban. Az 1939. évi IV. törvénycikk végrehajtása során többek között Reinitz Richárd földjeit osztották ki. 1940-ben Goldmann Jenő - akkor kereskedősegéd - és Goldmann Lajos kereskedő kért illetőségi bizonyítványt a községtől, melyet mindketten megkaptak. A Goldmannok a káliói családok között szerepelnek a salgótarjáni mártíremlékművön. Mi, a fentiek alapján, jobbágyi illetóségű- eknek tartjuk őket, akárcsak a YVI adatbázisa. Összesen 13 áldozat nevét sikerült azonosítanunk: Goldmann Ármin, Goldmann Árminné *Goldstein Janka, Goldmann Ferenc, Gold- mann Jenó/Nelesz? Magda, Goldmann Jenóné *Nelesz? Magda, Goldmann József, 249
