Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
tek, de az a sziráki kongresszusi anyakönyvi kerülethez lett csatolva, ami ellen a berceliek vallási okok miatt tiltakoztak. Hosszas harcok után sikerült autonómiát nyerniük, és önálló ortodox anyakönyvi kerületet alapítani. Az első elöljárók Blumenthál József, Mühlrád Adolf és Márkusz Ábrahám voltak. Rövid időn belül a közösség annyira megerősödött, hogy 1875-ben már templomot építettek és megalapították a Chevra Kadisát. 1876-ban rituális fürdőt, 1880-ban téli imaházat emeltek. 1912-ben Jungreisz Jakab fábiánházi rabbit választották rabbivá, aki működésének első évében jesivát és Talmud-Tórát létesített. Az 1920-as évek végén a jesivának 18, a Talmud-Tórának 16 növendéke volt. A Talmud-Tóra tanítóját ekkoriban Rosenberg Rafaelnek hívták. 1920-ban Misnajosz és Talmud Egylet létesült. 1923-ban néhai Mühlrád Ignácné 100 q búzát adományozott a hitközségnek új templom építése céljából, mely azonban már nem készült el. A berceli anyakönyvi kerülethez tartoztak Galgagaguta, Nógrádkövesd községek és Ordas-puszta. Az első világháborúban 40 berceli zsidó férfi vett részt és ketten haltak hősi halált. A közösség legtehetősebb tagjai az 1930-as évek elején Mühlrád Mór és Beck Miksa birtokosoknak, Schwartz József és Müller Jenő bérlők, valamint Jakubovits Bernát gőzmalomtulajdonos voltak. Néhány itt élő polgár rövid életútja: Gansel Áron fakereskedő 1898-ban helyben, Bércéi született. Fakereskedését 1930-ban alapította, melyet önállóan vezetett. Az első világháborúban az olasz és román fronton harcolt, 1918-ban olasz fogságba esett. Kitüntetései: Vas érdemkereszt, Károly csapatkereszt voltak. Felesége Blumenthál lány volt, 6 gyermekük született. Grünhut Bertalan vendéglős szintén hely226 ben született, 1865-ben. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályán működött. 1908-ban telepedett le Balassagyarmaton, ahol vendéglőt nyitott, mely évtizedekig működött. Ő is részt vett a világháborúban. Lőrincz Zsigmond szatócs bevándorló volt, Cserháthalápon, 1874-ben született. Iparosként Szirákon szabadult fel. 1898-ban Becskén lett önálló, Bercelen az 1910-es évek közepétől volt üzlete. Schweizer Ignác bőrkereskedő 1891-ben, Bercelen született. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta ki szakmáját. 1919-ben lett önálló kereskedő Salgótarjánban. A világháborúban az orosz fronton küzdött, egyszer sebesült. Kitüntetései: II. o. ezüstérem és Károly csapatkereszt voltak. Feleségével 7 gyermeket neveltek. Schweitzer Mór kereskedő szintén Bercelen született, 1897-ben. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, majd mint segéd fejlesztette szakismereteit. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. A bronz vitézségi érmet, a Vaskeresztet és a Károly csapatkeresztet kapta meg. 1935 óta Balassagyarmaton volt társtulajdonosa egy jól menő kereskedésnek. A hitközség utolsó ismert vezetősége az 1930-as évek elejéről: Jungreisz Jakab főrabbi, Mühlrád Ignác díszelnök, Blumenthál Simon elnök, Gansel Áron gondnok, Mühlrád Mór, Schweitzer Sámuel, Gansel Izrael, Jakubovits Bernát és Lówy Miksa elöljárósági tagok. A berceli zsidóság népesedési adatai a következők: 1840: 67, 1848: 112, 1869: 115, 1880: 128,1900:118,1910:158,1920:181., 1930:179. Az 1920-as évek végén a Zsidó Lexikon 52 családot és 42 adófizetőt említ Bercelen. A helyi zsidók között 15 gazdálkodó, 10 kereskedő, 6 nagykereskedő, 5 iparos, 3 köztisztviselő, 2 orvos, 1 nagyiparos, 1 tanító, 5 magánzó és 2 egyéb foglalkozású volt. Az 1941-es népszámlálás már csak 158 izraelitát talált a község 2277 lakója között. Az
