Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
Budapesti Közlöny 95. sz[ámában] közzétett 1610/1944. mi. sz[ámú] rendelet végrehajtása céljából május 2-án délelőtt 11 órakor hivatalomban értekezletet tartok, melyen okvetlenül személyesen jelenjen meg, a zsidóknak a városokból és falvakból való kitelepítésével kapcsolatos kidolgozott javaslatát [!] hozza magával = alispán"20 A táviratot április 29. kora délutánján már minden polgár- mester és főszolgabíró a kezében tarthatta, a rendőrkapitányságok vezetői és a főispán pedig az értekezlet előkészítői közé tartoztak. Endre és Баку ugyanis a Belügyminisztériumba rendelte őket valamikor a május 2-át megelőző napokban, ahol Ferenczy László csendőr alezredes (aki a német biztonsági szolgálat és a csendőrség közötti összekötőként a get- tósítási és deportálási program felügyelője és irányítója, a magyar zsidótlanító különítmény vezetője volt)21 háromórás tájékoztatást tartott számukra a zsidóság összetömörítéséről. Az utasítást a rendőrök hiába kérték írásban, annak bizalmas voltára hivatkozva be kellett érniük a szóban elhangzottakkal. Sértődöttségüket tovább fokozta, hogy Ferenczy aztán a csendőrtiszteket külön maga köré gyűjtötte, s a nekik tartott eligazításra gyaníthatóan már írásban is összefoglalta a teendőket. Eördögh László balassagyarmati rendőrkapitány ugyanis így emlékezett vissza a később, otthon történtekre: „Az alispán kérte, hogy mi, rendőrtisztek, akik Budapesten voltunk, tájékoztassuk őt a gettóval kapcsolatos gyűlés lefolyásáról. Beszámolómat az ott hallottakról elkezdtem, majd alig egy perc elteltével Porpáczy [csendőr] alezredes felszólalt, hogy előadásom nem felel meg a valóságnak, mert ez másként van, s elővett a zsebéből egy két- vagy háromoldalas litográfiái rendeletet... Szükségesnek tartom előadni, Nógrád vármegye zsidóságának 1826-os összeírásából tudjuk, hogy a hét, zsidók által lakott település közül hatban, nevezetesen Balassagyarmaton, Becskén, Szécsényben, Csécsén, Pencen és Alsópetényben „zsinagóga" is állt. A működőképes (vagyis legalább tíz felnőtt férfival bíró) közösségekben minden bizonnyal kialakítottak imatermeket, kisebb imaházakat. A Lechner Ödön mellett is dolgozó, fent látható Baumhom Lipót (1860-1932) huszonkét zsinagógát épített országszerte, köztük a losonci neológokét, vagy pl. a budapesti Páva utcait. A túloldali képen a losonci neológ zsinagóga látható a két világháború között. Mellette ugyanaz a losonci zsinagóga: a teljesen romos állapotban lévő központi terem 1982-ben.
