Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
2 A város összlakossága 12.447 fő volt. Ugyanakkor - nyilván nem lehet e tekintetben az adott társadalmipolitikai helyzettől és állapotoktól elvonatkoztatni - mindössze 61-en vallották magukat zsidó nemzetiségűnek. Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községek szerint. Szerkeszti és kiadja a Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1947. 576-577. p. 3 Például Féderer László helyi lakos egy népbírósági eljárás során (a környékbeli zsidóságot is beleértve) következetesen 3500 főről beszélt. Czilczer György - a hitközség későbbi elnöke - 1947-ben a helyi zsidóság 1944 előtti lélekszámát 2200 fő felettire teszi, nyilván beleértve az anyahitközséghez tartozó környékbelieket is. A közigazgatási, illetve népbírósági anyagokban pedig gyakorta előfordul a 2500-as szám. NML XXV. 1. b) 91/1946.115-120. p. - Te vagy a tanú, 196. p. 4 NML XV. 24. 31. sz. 347/1944. 5 Például Ehrenfeld Miklós (a később Michel Gyarmati néven Franciaországban ismertté vált revüigazgató) már 1944-ben külföldön tartózkodott, bár gyarmati illetőségűnek számított. Tyekvicska Árpád: Adatok, források, dokumentumok a balassagyarmati zsidóság holocaustjáról. Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve. Balassagyarmat, Nagy Iván Történeti Kör-Nógrád Megyei Levéltár, 1995. 77. p. 6 Például a budapesti IX. kerületi anyakönyvvezető 1944. augusztus 9-én értesítette a város polgármesterét a balassagyarmati illetőségű Műnk Sámuel haláláról. NML, Balassagyarmat város polgármesteri iktatója 5672/1944. szám. 7 Azok a szlovákiai menekülők, akiket még a határon vagy a megyében elfogtak, a balassagyarmati börtönbe kerültek. Ügyükben Niemtschik Ferenc főügyész járt el: „Amikor Szlovákiában megindult az izraeliták deportálása, tiltott határátlépéssel, okirathamisítással fogházba kerültek. Engem mindig arra kértek, ha egy mód van rá, hosszítsam ügyüket, mert itt a fogházban érzik biztonságban csak magukat, s míg itt vannak, hátha történik valami változás. Én ezt meg is tettem, mindig hosszítottam. A fogházban 41 ilyen izraelita fogoly volt." 1944-ben a német hatóságok több esetben át akarták venni a foglyokat, de a főügyész csak a magyar hatóságoknak adta át őket, Budapesten. Többségük Auschwitzba került. Visszaemlékezésében Czilczer György négy gyermeket említ aki „Szlovákiában bujdosott a nyilas idők alatt." NML XXV. 1. b) 188/1946. 47. p„ 91/1946. 34, 47, 56, 75, 77. p. - NML XVII. 406. 3. III. sz. n. - NML XXV. 1. b) 220/1945. 45. p. - Te vagy a tanú, 198. p. 8 Te vagy a tanú, 198. p. 9 NML Balassagyarmat város polgármesteri iktatója, 2609/1944. szám. - NML XXV. 1. b) 188/1946.17, 58, 63-64. p„ 220/1945.14. p. 10 A szállítást Óriás Oszkár rendőrségi fogalmazó irányította, aki intézkedett a vagonajtók lelakatolásáról. Részlet későbbi vallomásából: „... ez azért történt, mert egyrészt nem volt elég őrszemélyzetünk, másrészt a kísérő őrszemélyzet napidíját a zsidó tanácsnak kellett viselni, s inkább azt a módot választották, hogy a vagonokat lelakatolják, s csak két rendőr kísérje a vonatot. A lakatokat is a zsidó tanács vásárolta meg és adta át nekünk. Mikor a lelakatoláskor kérdezték tőlem, hogy mi lesz a WC-vel, én azt mondtam, hogy végezzék el a dolgukat papírba, és dobják ki az ablakon. Az nem felel meg a valóságnak, hogy víz bevitelét a vagonokba megtiltottam volna. Mikor a munkaszolgálatosokat behívták, a behívókat a rendőrség kézbesítette. A zsidó pap is kapott, aki a főispánt kérte a mentesítésre. A főispán intézkedett is, hogy a pap nem fog bevonulni. A behívókat egy rendőr vitte Szé- csénybe a bevonulóközpontba, a mentesítéssel együtt. Ott Lázár százados követelte a pap bevonultatását. Erre a főispán is intézkedett, hogy vonuljon be." Valójában a rabbi csupán a bevonulás elhalasztását kérte, mivel a behívója ünnepnapra szólt. A bevonultatások június elejéig folytatódtak. NML XXV. 1. b) 91/1946. 15, 27,46,58. és 70. p„ 20/1945.14,32,34,43, 46. és 49. p„ 188/1946.17, 39, 51, 58, 63-64, 68. p„ 144/1946.10. p„ 220/1945. 46. p„ 220/1945. 46. p„ 220/1945. 29. p. 11 Dr. Kovács Mihály „félig zsidó származású" ügyvédjelöltet - aki elkerülte a deportálást - a németek lőtték agyon. Kovács Mihály tragikus történetét máig homály fedi. A város nagyra becsült cukrászmesterének, Selmeczy Árpádnak a veje volt, feleségét Sárának hívták, és 1941-ben született Mihály nevű fiuk. „... mindig pipázva járt az utcán és barátságosan fogadta a köszöntésemet" - emlékezett rá a közelmúltban Kenessey Béla úr, ma budapesti lakos. Magos (Műnk)
