Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Rendeltetési állomás: Auschwitz. A gyűjtőtáborok és a deportálás
32 Hídváry István interjúja Z. Gy.- nével. 33 Hídváry István interjúja Sz. A.- nével. 34 Hídváry István interjúja G. A.- nével. 35 Hídváry István interjúja Sz. A.- nével. meztem meg Mayer Vilinek. Azt írtam: Nem tudom, hová visznek, azt látom kiírva, hogy Kassa, itt dobom ki. Nem tudom, ki, vagy kik, de postára adták a cetlimet és Vili megkapta."32 Még krakkói kiállásuk idején is hitetlenkedve, értetlenkedve hallgatták az ókét figyelmeztető munkásokat: „Krakkóban álltunk egy darabig, és akkor ilyen munkásszerelvények jöttek, munkásokat szállítottak hajnalban, és akkor mi álltunk az ablaknál szögesdrót mögött, ők kiabáltak: inkább legyünk öngyilkosok, ne várjuk meg, amíg Auschwitzba érünk... Mi néztünk rájuk, hogy mit beszélnek és mit kiabálnak nekünk. Kiabálták, hogy itt haljatok meg a vagonban, ne menjetek tovább."33 Utolsó megállásukkor, ahol „olyan magas volt a búza, hogy eltakart" mindenkit,34 talán meg is szökhettek volna, mégsem tették. „Lengyelországban megállt a szerelvény. Nagy szántóföld volt ott, ember sehol, sehol a közelben lakott terület. Lemehetett akkor mindenki elintézni a vécézést. Tehát mindenki lement. Anyám, Rózsi és a kisfiú - próbáljunk megszökni. Igen, de Apukáék fönt vannak, mi lesz, ha megérkeznek és nem találnak minket? Visszamentünk a vagonba."35 Dokumentumok (47.) Bágyi József vonatvezető emlékei a nyírjesi tábor zsidóit szállító transzport második szerelvényének útjáról A tizenöt kocsiból álló szerelvény éjfél után indult el Gyarmatról. Magyarnándorig minden különösebb akadály, rendkívüli esemény nélkül haladtunk. Magyarnándorban vizet vett a mozdony. A mozdonyvezető aggályait fejezte ki, hogy mivel nagyon hosszú a szerelvénynél, hogy a kontraívek miatt nem tudja egyedül „felhúzni" a becskei állomásig. Mivel a csendőrök a sikeres elindulás után bepálinkáztak, Magyarnándorban már nyugodtan aludtak a vonat első kocsijaként besorozott személykocsiban. A forgalmistákkal megbeszéltük, hogy tíz kocsival felmegyünk Becskére, majd az öt kocsiért visszajövünk „gépmenetben". Mikor felérkeztünk Becskére, szóltam a csendőrtisztnek, hogy baj van, a vonat szétszakadt, s öt kocsi visszagurult Magyar- nándorba. A főhadnagy úr először nagyon megijedt, majd agyon- lövéssel fenyegetett bennünket. Mondtuk, hogy ha minket agyon-
