Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)
3. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a vármegye szükségleteinek és hátralékának kezeléséről (Tokaj, 1703. december 15.)
xbr[is] ex Castris ad Tokaj positis emanatae, ad Nuperas Co[mi]t[a]tüs L[itte]ras medio D[omi]ni Vice Notarii Suae Celsitudíni missas, ac Supra gravamina medio ejusd[em] proposita replicatoriae, certam vi earum intuitu plurimaru[m] Co[mi]t[a]tüs necessitatum ac erogationum Supra Portás facere Impositionem gratiosé Sua Celsitudine annuente, authoritatem hoc in passu Inclytae Universitati attribuendo, insuper Se respectu alior[um] punctoru[m] ad resolutionem D[omi]no Ablegato datam provocando. Eodem itaqvé D[omi]nö Ablegato reduce existence], relatum est Suam Celsitudinem gratiose resolvisse, restantiam Summae Pecuniariae pro exolutione Iurae Absolutionalium, Super praesento jure armoru[m] obtentaru[m] impos Super bonis D[omi]nor[um] Terestriu[m] impositae, modalitate antehac determinatat libere posse exigere ex bonis etiam jam confiscatis ita tarnen, ut hujusmodi Impositionis & limitationis Series prius Suae Celsitudini transmittatur. Pro gubernatione autem negotiorum] Co[mi]t[altensium in emolumentum regni vergintum, D[omi]nis off[icio]libus ac Commembris domi existentibus, plenam authoritatem gratiosé attribuisse. Vi gratiosae itaqvé hujusmodi resolutionis datur facultas D[omi]no Perceptori Gregorio Gellen restantiam apud D[omi]nos Terrestres haerentem exigendi, qvae determinatio per D[omi]nos Jud[ices Nobijlium publicanda est. Interea G[ene]rosus qvoq[ve] D[omi]nus Georgius Waisz, qvi in exolutionem illius Summae Viennam deportatae, certam Summám Co[mi]t[a]tui mutuavit reqvirendus est, ne gravetur exiguum in rehabitione pecuniae Suae habere patientiam, qvam primum enim D[omi]nus Perceptor restantia[m] exigere possit, cum gratiar[um] actione Suae D[omi]na[ti]oni refundere non intermittet, habitu aliunde condigna erga eundem reflexione. 1 (NML IV. 1/a. 10. köt. 57. o.) 1 Felolvasták a fenséges fejedelem, Rákóczi Ferenc úr december 15-én, a Tokajnál lévő táborban kelt levelét, amely válaszol a tekintetes vármegye minapi levelére, amelyet őfenségének küldött az aljegyző úr, és az általa előterjesztett nehézségekre. A vármegye sokféle valós szükségleteit és kiadásait tekintve a porták felől őfensége kegyesen olyan rendelést tett, hogy ebben felhatalmazást ad a tekintetes vármegyének, azon felül más pontokat tekintve hivatkozik a követ úrnak adott határozatára. Ugyanazon követ úr tehát visszaérkezve előterjesztette, őfensége kegyesen rendelkezett, hogy a hátralékban lévő pénz visszafizetéséért a fegyverváltság címén ígértet és a földbirtokos urak birtokának adóját illetően a korábbi módon meghatározottat szabad legyen beszedni a már elkobzott birtokokból is, mégis az adó és a meghatározás olyan rendje szerint, amit korábban elküldtek őfenségének. A vármegyei ügyek intézésére pedig a királyság hasznára kegyesen teljes hatalommal ruházza fel a vármegye tisztségviselő, vagy tag urait. Ezen a módon tehát a kegyes határozat szerint felhatalmazást adnak Gellén György adószedő úrnak, hogy beszedje a hátralékot az örökös földesuraktól, amely határozatot a szolgabíró urak ki fogják hirdetni. Mindeközben nemzetes Waisz György urat, aki ezeket az Összegeket Bécsbe vitte kifizetni, fölkeresi, hogy bizonyos összeget kölcsönözzön, hogy ne terheltessék behajtással, a pénz visszaadásában békéje legyen, 64
