Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)
A forrásközlésről
nemesi közgyűlési irataiból szerezhetünk tudomást. A fennmaradt fejedelmi leveleket teljes terjedelmében közöljük. A vármegye reakcióját bemutató iratok közé elsősorban a közgyűlési jegyzőkönyvek vonatkozó bejegyzései kerültek, de számos olyan vármegyéhez, vagy a fejedelemhez intézett levelet is igyekeztünk beválogatni, amelyek a fejedelmi parancs hátterét, vagy az utasítás végrehajtását, annak sikerét, avagy hiányosságait tárja elénk. Noha nem csupán a fejedelmi, hanem a vonatkozó iratoknál is a teljességre törekedtünk, mégis néhány megszorítást kellett tennünk. Terjedelmi okok miatt a fellelhető korabeli iratok közül csak azokat szerepeltetjük, amelyek kimondottan a fejedelmi parancsra vonatkoznak, ám ha Rákóczi a végrehajtásával valamely tisztviselőt, vagy küldöttet bízott meg, akkor a parancs teljesítésének további követésétől eltekintettünk. Ezeket az iratokat általában nem közöljük teljes egészében, hanem jobbára csak a fejedelmi levélre utaló szövegeket, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvekből is mindössze a témával foglalkozó részeket. A kiadványban II. Rákóczi Ferenc levelei kronológiai sorrendben követik egymást, minden levél egy-egy sorszámot kapott. Minden sorszámhoz tartozik egy cím, amely a fejedelmi levél tartalmának ismertetésére szolgál, majd az után következik a kiadás helye és ideje. Még a fejedelmi levél előtt olvasható az irat rövid kivonata is. Némely Rákóczi levélhez mellékletet is csatoltak, amely lehetett az ő kihirdetésre váró nyílt parancsa, vagy valamely kérelmező hozzá intézet folyamodványa. A fejedelmi levelet a jelzet követi a levélre vonatkozó megjegyzésekkel, ez utóbbiak alapján ismerhető meg, hogy a levél eredetiben, vagy másolatban maradt-e fenn, illetve hány oldalas. Az eredeti leveleknél megemlítettük, hogy pecséttel ellátottak, de nem pontosítottuk ezt az információt, hiszen minden esetben II Rákóczi Ferenc nagy (60x60 mm.) pecsétnyomóval viaszra nyomott papírfelzetes pecsétjéről van szó. A sorszámmal ellátott fejedelmi levelek után következnek egymás után a vonatkozó iratok. Mindegyik előtt az irat megnevezése, esetleg a közgyűlés elé kerülésének ideje, míg utána a jelzete található. A vonatkozó irat, vagy iratok előtt ezek tartalmi összefoglalását vetettük papírra, továbbá azt, hogy melyik fejedelmi levélben található olyan rendelkezés, amely az adott levélben szereplőre utal, annak előzménye, esetíeges megismétlése, vagy módosítása. A szövegközlés során a bekezdéseket meghagytuk, de más formai szempontot nem vettünk figyelembe, bár nem voltunk tekintettel arra, hogy a bekezdés kijjebb, vagy beljebb esett-e az eredeti szövegben a szövegtörzshöz képest. A sorok, oldalak hosszúságát sem őriztük meg eredeti formájában, ami miatt a szavak elválasztását, s az újabb oldal kezdése előtt a következő oldalon lévő első szó ismétlését sem tartottuk meg. Ugyancsak figyelmen kívül hagytuk a betűméretet, hiszen gyakorlatilag csak az eredeti fejedelmi levelekben íródott nagyobb betűvel a címzés és a köszöntés. A szövegekben a 47
