Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

A forrásközlésről

vést egybekötve vállalkozott a Selmecbányái béketárgyalásra. A kiadott kiáltvány és a Selmecbányái jegyzőkönyvek alapján a vármegyére bízta annak megítélését, hogy kinek volt köszönhető a tárgyalás félbeszakadása. Rákóczi szerint az ellenség szándékát majd a jövő fogja megmutatni, hiszen nem akartak garanciát, kezest adni a közös megegyezéssel hozott végzések betartására vonatkozóan, ami semmit sem ért volna éppúgy, mint a szükséges garancia nélkül korábban megkötött békék. A fejedelem tanácsosnak ítélte a béke betartatását vállaló királyokat és köztársaságokat javasolni a bécsi udvarnak. Rákóczi utasította Nógrád vármegyét, hogy a következő általános nemesi közgyűlésén hozzák nyilvánosságra mindezt, s kérte a vármegye véleményét is erről. A levele május 4-én került a vármegye nemesi közgyűlése elé, ahol döntöttek arról, hogy a fejedelem javaslatát támogatják. 10, Az országgyűlés összehívása Az országgyűlés helyszínét még 1705. tavaszán határozták meg, s a fejedelem július elsején alá is írta a meghívót, amelyet azonban még két hétig nem küldtek el, a meghívókat a futárok majd csak a kéméndi táborból vitték el sietve a vármegyékhez. A szeptember első napjára tervezett országgyűlés Rákos mezei helyszínének szimbolikus jelentése volt. A Mohács előtti időkben itt tartották azt az országgyűlést, amely kimondta, hogy csak a haza fiai közül választhatnak királyt. Habsburg I. Lipót császár 1705. május 5-ei halálával a királyválasztás reménye mindenképpen a fejedelmi tábor szeme előtt lebeghetett. A Rákoson tartandó országgyűlésre elindult vármegyéket először Lévára küldték az országgyűlés Hatvanban való tartásának reményében. A hadi helyzet változása miatt azonban abban bízva, hogy talán a gyűlés Rákoson mégis megtartható lesz, az országgyűlés helyszíneként a szécsényi Borjúpást mezőt jelölték meg augusztus 19-én, ahol az le is zajlott 1705. szeptember 12-e és október 3-a között.

1 II. Rákóczi Ferenc Ócsán, 1705. július 1-én kelt levelében (64.) drámai hangon ismertette, hogy a császári ház a régi nemesi szabadság elleni harc részeként a korábbi törvényeket is el kívánta törölni a nemrégen megtartott országgyűlésen, amely országgyűlés záradéka visszájára fordult a császár halálával. A fejedelem szükségesnek látta, hogy az országot érintő ügyeket a közvélemény elé terjessze, s közmegegyezéssel oldják meg azokat. Mindezek érdekében a rendeket és a vármegyéket a Pest vármegyében lévő Rákos mezejére hívta szeptember elsejére, amelyre kérésének megfelelően ne követeket küldjenek, hanem jelenjenek meg személyesen az egyházi és világi főúri és nemesi rendek, mindazok, akik a haza ügyét magukénak vallják. A fejedelem utasította Nógrád vármegyét, hogy ezt hirdesse ki. A meghívás 1 R. Várkonyi, 1995. 8-12. 43