Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

A parancs végrehajtásának betartatásával Gyürky Istvánt, Pelargus Györgyöt, Koromzay Jánost, losonci Szigyártó Istvánt, Ferenczy Pétert, Eötvös Gáspárt bízták meg a szolgabírókkal együtt. A fejedelem Léván, 1705. január 6-án (47.) újabb, azonos tárgyú levelet írt a vármegyének, ami január 17én került a vármegye közgyűlése elé, ahol elhatározták, hogy mindenkit felkelésre köteleznek január 19-ével úgy, hogy a nemesek másnap Szécsénybe gyűljenek, s 21-én hiánytalanul táborba vonuljanak. A január 22-én tartott nemesi közgyűlés alkalmával följegyezték a január 17-ei tisztújító közgyűlésen választott tisztek neveit. A február 18-ai közgyűlésen elhatározták, hogy az elvégzett személyes felkelésről, illetve az azzal kapcsolatos problémákról beszámolnak a fejedelemnek. A vármegye nemességének nagy részét ugyanis a fejedelem, vagy az ország államigazgatási, hadi, udvari és gazdasági szolgálatára kötelezték, vagy vármegyei tisztséget töltöttek be, esetleg alkalmatlanok voltak a személyes felkelésre, ami miatt a két század személyes felkelő helyett kétszáz zsoldost állítottak ki. A kiállított katonákról és a kiállítóikról készült mustra listát is elkészítették. A szemlén a vármegye nemeseinek és szabadosainak összesen százharminchárom katonája jelent meg, akik közül harmincnégy fő volt zsoldos, hatvanhét nemes fogott személyesen fegyvert, míg harminckettő valamelyik rokona, elsősorban fia, vagy testvére által képviseltette magát.

1 Összesen hetvenen mentesültek a zsoldosállítás alól, de ezek közül csak húsz neve mellé jegyezték föl, hogy a hadseregben valamilyen tisztséget látott el. Az uradalmakat és valamilyen gazdasági, közigazgatási és politikai tisztséget betöltőket együtt írták össze, tőlük újabb hatvannégy zsoldos volt várható, bár némelyek csak bizonyos összeget fizettek zsoldos helyett. A vármegye negyvenöt nemesét kötelezték csak pénzfizetésre, míg alkalmatlannak, vagy nyomorultnak ötvenegy főt nyilvánítottak. A mustra után ötvenöt katonát küldtek még a táborba. A sereg tisztjei közé a következő Nógrád vármegyei nemesek sorolhatók: Török András kapitány, aki a vármegye alispánja is volt, alkapitányként Litassy György, hadnagyként Labancz Mihály és Sövényházy Ferenc, zászlótartóként Bálás János és Dovály Gáspár, továbbá strázsamester volt Dobraviczky Péter és Repeczky Sámuel, élelmezési altiszt Bene István és Szalay András, szekérmester Ladányi Sámuel, s megjegyzendő még a trombitás Sipos János is. Rajtuk kívül is még számos tiszt és katona neve található a 1 N. Kiss 1709. évi nemesi összeírás alapján 425 birtokos nemes és armalista családdal számolt, s megállapította, hogy 3,7 %-uk állt személyesen hadba, ami alacsony részvételi aránynak számított a többi vármegyéhez képest. (N. Kiss, 1985. 551557.) Az 1705. évi mustra lista alapján 425 családdal számolva ez az arány 4,3 % volt, ám mindenképpen megjegyzendő, hogy a vármegyei nemességgel együtt szálltak hadba a szabados katonák is. 26