Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)
31. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez az elszökött hajdúknak a solti sáncba való visszaküldéséről (Szeged, 1704. augusztus 7.)
tern pro hodierna dje hue comparuerint, lustratis issdem directis ad Castra dirigentur adhibito iisdem pro Ductore D[omi]nus Georgius Koza cum Stephano Gedei & Thoma Mészáros, qvi eosdem ad Corpus Militiae in Castris actu existence] deducendo recognitionales Super praesentatione eorundem ä Commendante extrahere ialiterqvé rcdirc eidem integrum esto Reliqvi, hue non comparentés Processuatim Sub incaptivationdi, ac nisi Judex locoru[m] tales Statuerit idem etiam incaptivandus ac debita poena mulitandus erit, qvi etiam Sine mora expediendi ac incorporandi veniunt. Ut autem Mandatis Serenissimi Principis Satis fiat, profugientes qvé poenam evasionis eorum debitam Subeant Statútum est contra tales medio D[omi]nor[um] Judicium Nobi]lium Inqvisitionem peragendi ac D[omi]nor[um] Officialium qvibus negotium optime constaret qvinam primi ejusmodi evasionis fuere motoris Recognitionales extrahendi, comperta exinde rei veritare duo ex praecipuis in exemplu[m] & terrorem aliorum exeqvendi venient. unus in arce Gacs, alter in castris deducto in vinculis deducto existence] exeqvendi venient." 1 (NML IV. I/o. 10. köt. 151. o.) Hajdúk levele Nógrád vármegye tisztségviselőinek, elsősorban Bende János szolgabírónak (kelt: Solt, 1704. december 1.): „...hogy ha lészen valami végzése Nemes Vármegyének felülünk mi lesz az fizetésűnk Valami keveset kinek kinek kűlgyőn N[a]g[yság]tok ki gyeimé tek mert bizony nincsen Sémi pénzünk kivel magunkat táplálnak mert az ember nem tugya micsoda nyomosruságban vek lesz alapotunk..." (NML IV. 1. b. 6. 3.) A fenséges fejedelem, Rákóczy Ferenc kegyelmes úr folyó hó 7-én, a Szegednél lévő táborból kelt levelét felolvasták, amelyben a (Duna)Földvárnál emelt sáncból engedély nélkül elszökött vármegyei hajdúság elfogását, s ugyanazon sáncba való újbóli visszaküldését rendeli el, s komolyan megparancsolja. Megértve, hogy ők minden késlekedés nélkül összegyűjtendők, s elküldendők, akik e mai nap előtt megjelentek, azokat megmustrálva egyenesen a táborba vezényeljék, hozzájuk rendelve kapitánynak Koza György urat Gedei Istvánnal, Mészáros Tamással, akik őket a jelenleg táborban lévő csapattesthez vigyék elismervénnyel azok bemutatásáról is, akik kivonták magukat a vezénylet alól, hogy az teljes legyen. A maradék, vagyis azok, akik nem jelentek meg, járásonként fogandók el, hacsak a helyi bírák az ilyen elfogandókat elő nem állítják, és meg nem büntetik, s haladék nélkül vissza nem küldik, s a csapattestükhöz nem térnek. Hogy a fenséges fejedelem parancsait végrehajtsák a szökevényeken, azok ellen, akik elmenekülnek a jogosan járó büntetésük elől, elrendelik, hogy a szolgabíró urak folytassanak vizsgálatot, és tisztségviselő urak minél jobban intézzék el az ügyüket. Először derítsék ki az elismervényből, hogy ugyan kik a szökésre felbujtók. Hogy a parancsról tudomást szerezzenek, s aztán féljenek a tettől, a példa és mások elrettentésére, közülük kettőt büntessenek meg, az egyik Gács várába, a másik vasra verve a táborba menjen. 181
