A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Szabó István: A szolgáltatóipar réseinek kihasználása a szocializmusban

318 Ipar és társadalom Szabó István sével a kétoldalú érdek miatt egyre több és több munkaerőt nyeltek el a háztartások, amelyeket ma a fekete munka kategóriájába sorolnak. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a szocialista mezőgazdaságban és az iparban is hasonló folyamatok zajlottak. Az iparnál maradva, a nagyipari termelés számára szükséges, de a nagyüzemi előállítás rentabilitásának hiánya miatt nem gyártott apró szerelvények, tartozékok, alkatrészek kis műhelyekben történő előállítása hasonlóan kettős igény eredménye volt. Ám miután ezek egzisztenciája a nagyipartól függött, avagy attól a kisebb-nagyobb szolgáltató vagy termelő szövetkezettől, amelynek a terméket előállította, az akkori vállalkozók bár ugyancsak réskitöltőként, de csak hivatalos formában működhettek. A még szocialista keretek között alakuló, de már csírájában piac és érdekorientált kezdeményekből csupán a tsz melléküzemeket, illetve a munkahelyeken alakult gmk-kat említjük példaként arra, hogy az állami szektorban miként próbálkoztak a szolgáltatóipar réseinek kitöltésre, a lakossági igény kielégítésére minden lehetséges módon. A 80-as évek repedező szocialista gazdaságának növekvő lehetőségei közepette egyre több kisiparos váltott ki iparengedélyt. A rendszerváltással úgy tűnt minden lehetőség megnyílik a kisiparosok előtt is. Hivatalosan dolgozhatnak szakmájukban a képesítéssel rendelkezők, s valamely vállalkozási formában azok is, akik csak gyakorlatban sajátítottak el egy-egy mesterséget. Rövid időn belül azonban világossá vált előttük, hogy az ilyen-olyan címen rájuk rótt adókötelezettség miatt jobban járnak, ha a régi keretek között, a régi formában, bejelentetlenül vállalnak munkát. A lakosság is szívesebben fordul ily módon az ismert, és jóval olcsóbb munkaerőhöz. S ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években kamarai jelleggel védelmi szervezetekbe tömörülő szakképesítéssel rendelkező iparosok megpróbálják kiszűrni maguk közül a képesítés nélkülieket, egyre jelentősebb számú bejelentetlen munkavállalóval találkozunk. De miután a polgár érdeke ezidő szerint is az, hogy olcsóbban végeztesse el azokat a munkákat, amelyekhez nem kell feltétlenül papír szerint igazolt szakember - ezeknek a régi kifejezéssel élve „ezermestereknek" a munkáját mindig is keresni fogják. Fentiekben azt próbáltuk körvonalazni, hogy miből adódtak a szolgáltató iparban a rések a szocializmus időszakában, s hogy ezek betöltésére, milyen módozatok születtek. Láttuk, hogy a kereslet és a kínálat igénye miként hozta létre és tartotta fenn mai napig a kisipari tevékenység nem hivatalos formáit. Most tekintsünk bele egy példa erejéig egy Szolnok megyei, nagylélekszámú család történetébe, amely több generáción keresztül végezve a házkörüli kisipari munkák szinte mindegyikét, következésképpen alkalmas arra, hogy a fent nagy vonalakban ismertetett folyamatot, konkrétan szemléltesse. A család ipari szakmunkákkal, kéz-