A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Forrai Judit: Munkaidő–szabadidő a mulató Budapesten a 19. század végén

Munkaidő-szabadidő a mulató Budapesten a 19. század végén 301 A budapesti bordélyok működését jövedelmi és adótanulmányok alapján követhetjük nyomon. Adóik két részből tevődtek össze: állami kincstári adóból és községi pótlékból. A városrészek különböző fizetési kategóriájú igényeket elégítettek ki szolgáltatásaik, színvonaluk, számuk és adójuk is különbözik. 1. táblázat: Jövedelmi adók és a bordélyok száma városrészek szerint 1870-ben Városrész Állami adó Község pótlék Bordélyok (Ft) (Ft) Belváros 2218,03 443,61 1 Lipótváros Terézváros 180,93 36,19 3 Józsefváros 317,25 63,45 2 Ferencváros 69,86 13,92 15 Összesen: 2786,07 557,29 21 Forrás: KÖRÖSI J. 1873a. 44-45. 2. táblázat: Jövedelmi adók 1870-1874 között (Ft) Év Állami adó Községi pótlék Összes adó 1870 2786,07 557,29 3343,36 1871/72 4224,51 844,90 5069,41 1873/74 9765,00 2441,00 12206,00 Forrás: KÖRÖSI J. 1873b. 23. Az adók összege négy év alatt megnégyszereződött. Ennek részben az az oka, hogy a szexipar valóban olyan tömeges méreteket kezdett ölteni, hogy a megemelt adók mellet is érdemes volt bordélyt tartani. Nem a bordélyok száma nőtt, hanem a forgalom növekedett meg. Persze ezek az adók, csak a látható, legális, bejelentett és ellenőrzött bordélyokból érkeztek. A feketepiaci titkos kéjtanyák, láthatatlan jövedelmeiről, nem tudunk. De nemcsak a bordély adózott, hanem a bordélytulajdonos is. Nevetségesen keveset: 1870-ben a 15 bordély tulajdonos még