A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi kőedénygyár hatása a környezetére
250 Ipar és társadalom Csiffáry Gergely 1870-74 között 74 fős gyarapodás észlelhető. 1862-1870 közt a nem katolikus lakosok száma 30-34 fő között ingadozott, akiknek 60% zsidó, 40%-a református vallású volt. Érdekes, hogy 1870-74 között, amikor 74 fős a népességgyarapodás, nem érezhető még az a válság, amely a magyar gazdaságot sújtotta attól az évtől. Viszont 1874-1877 között, amikor 160 fővel - egy kisebb falu népességével visszaesett a népességszám, már részben a gazdasági válság következménye lehet, másrészt adódhatott az 1873-as utolsó nagy hazai kolerajárvány által okozott elhalálozásokból. 1873-ban 86 fő hunyt el Apátfalván. Ez a veszteség közel azonos a megyében tapasztalt 5%-os népességveszteséggel, amelyet a járvány okozott. 1877-1880 között 209 fős, addig nem tapasztalt népességszám-ugrás következett be. 1881-1884 között aztán 166 fővel fogyott az összlakosság. A népességcsökkenés elsődleges oka a magas halandóság volt. 1884-ben meghalt az addigi gyárbérlő, Dubravszky Sándor, utóbb - 1886-ban - az özvegyével kötöttek új szerződést. Miután stabilizálódott az üzem sorsa, 1884—1888 között ezzel összefüggően 128 fővel gyarapodott a település összlakossága. 1890-ben ismét bérlőváltozás történt, és az új bérlő megjelenéséig ideiglenesen leállt a gyár termelése. Ezzel függ össze, hogy 1890-91 közt 95 fővel csökkent a lakosság száma. 1893-tól új bérlő jelentkezett, Nagy Zsigmond és fia Nagy Ferenc, akik sikerrel növelték a termelést. 1893-97 közt 122 fővel emelkedett a lakosok száma. 1899-1900 között egy átmeneti visszaesés következett be az üzem életében, s a hatására 77 fővel hanyatlott a lakosok száma. 1900-1902 között 66 fős gyarapodás észlelhető, 1905-ben újabb bérlőváltozás történt, özvegy Schöpflin Armandné vette át a gyárat, s az átmeneti leállással függhet össze a népesség 29 fős csökkenése 1904-1905 között. 4 1906-tól már nem ilyen könnyű direkt kapcsolatot találni az üzem működése és a népesség számának változása között. A települést egyéb ipari hatások érték. Egyrészt 1907-ben megkezdődött a szomszédos Egercsehi Kőszénbánya termelése, ugyanakkor 1907-1908-ban elkészült az Eger-Putnok közötti vasútvonal, amelyet 1908. november 12-én adtak át a forgalomnak. Majd 1908 őszétől elkezdődött a bélapátfalvi cementgyár építése, amelyet 1910-ben fejeztek be. Az új vállalatok létesítése és a vasútépítés meghatározó jelentőségű lett a falu életében, mert 200-300 új ipari munkaalkalmat teremtett. Ezért aztán a 20. század elején még manufaktúraként létező edénygyár működésében bekövetkező további események nem mérhetők az összlakosság számának a változásával. 4 CSIFFÁRY G. 1996. 27-33. 5 CSIFFÁRY G. 1977. 15-19.
