A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi kőedénygyár hatása a környezetére

248 Ipar és társadalom Csiffáry Gergely második: ez a réteg érzékeny az adott üzem életében bekövetkező bérlő- vagy tulajdonosváltásra, a fabrika átmeneti vagy tartós leállására. Ezért a munkások a várható események bekövetkezte előtt új munkahelyet keresnek. Az edénygyártó manufaktúrák összeírásaiban csak a szakképzett munkaerő szerepel, a szakképzetlen nem. Eredendően - a hiányosan fennmaradt forrásokon túlmenően - azért is nehéz kimutatni a vállalatok pontos munkáslétszámát, mert a mobil szakképzett munkaerő gyakran változtatja munkahelyét. Ezért még a másodlagosnak nevezhető forrásokban - mint pl. az anyakönyvek - is csak egy részüket találni. Csak azokra a munkásokra találhatunk azokban adatokat, akiknek az életében változás (házasságkötés, születés, halálozás) történt. A szakképzetlen munkaerő pontos számát az üzemek nem tartják nyilván. Ha megszűnt a manufaktúra vagy időlegesen beszüntette a termelést, akkor a szakképzetlen munkaerő falun, a mezőgazdaságban dolgozók sorait gyarapítja, vagy városi manufaktúra esetén a városi szegények számát növeli. Az apátfalvi keménycserépgyár szakképzett és szakképzetlen munkásainak, valamint ezek eltartottjainak a kutatásához forrásként felhasználtam az egri érseki sematizmusok, a községi anyakönyvek, az országos népszámlálások s összeírások anyagát, továbbá összehasonlításul a hazai kőedény gyárakra található létszámadatokat. Az egyházi sematizmusok adatainak a forrásértékéről a történettudomány művelői többször is vitatkoztak. Értékelésként leszögezhető: kisebb pontatlanságok bizonyára előfordulnak az adatsorokban, esetenként nyomdahibák is gyarapítják a tévedések számát. Véleményem szerint, ha az abszolút számokban található is időnként vitatható adat, magát a trendet és a nagyságrendet illetően a sematizmusok adatsorai megbízhatóan jelzik a demográfiai változásokat. Az apátfalvi kőedény gyárnak a településre gyakorolt hatását vizsgálva összeállítottam a sematizmusok alapján Apátfalva népességének adatsorát 1835-1928 között. E táblázat változó számadatai időről időre nagy pontossággal jelzik, hogy az edénygyártó manufaktúra emelkedő vagy süllyedő szakaszában van-e, kitapinthatók a fejlesztések időszakai éppen úgy, mint a bérlőváltozások okozta időszakos leállások. A vállalat alapítása 1835-ben történt. Ezzel függ össze, hogy 1836-1838 közt a település létszáma 42 fővel emelkedik. Ez is igazolja, hogy az edénygyár 1835-re elkészült, és a következő évtől elkezdődött a termelés. Az viszont kétségtelen, hogy a fenti számok a gyáralapításból adódó népességnövekedést igazolják, mert az addig 1806-tól tisztán katolikusok lakta településen 1836-tól tűnnek fel először a más vallásfelekezethez tartozók. 1836-ban 2 evangélikus található a községben, majd 1840-4l-ben előbb 7 fő, majd a másik évben 1 fő református is megtelepe-