A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Glósz József: Zsellérek és töredéktelkes jobbágyok a munkaerő- és árupiacon a 19. század első felében

192 Ipar és társadalom Glósz József sárolt textíliákkal, divatcikkekkel kereskedve nemcsak egész Magyarországot járták be, hanem eljutottak Lengyelországba, Galíciába, Oroszországba is.

32 A gyorsan bővülő terménykereskedelem megnövelte a szárazföldi és vízi szállítás iránti igényt, melynek kielégítéséről erre szakosodó fuvarosok, hajósok gondoskodtak. Forgalmas útvonalak mellett a szekerezés egész falvak megélhetését biztosította.

33 Dimenziójának érzékeltetésére néhány adat: A dunai viszonylatban közepes forgalmú tolnai kikötőbe évente több mint 100 ezer szekér áru érkezett. Egyedül a Szekszárd felől Tolnára szállított 150 ezer mázsa áru és 80 ezer akó bor fuvardíja 40-50 ezer forintot tett ki.

34 További jövedelemforrást jelentett a körülbelül 500-600 darab nagy folyami hajó kiszolgálása, amely hozzávetőleg 10 ezer ló valamint 5-5 ezer hajós és hajtó munkáját vette igénybe.

35 A megélénkült forgalom kiszolgálására a főbb útvonalak mentén raktárak, karámok, fatelepek, lerakatok, kocsmák, fogadók sorakoztak, tovább bővítve az árutermelés és kereskedelem fellendüléséből profitálók körét.

36 E szerteágazó tevékenységben valamilyen módon érdekelt több milliós tömeg kényszerűen kilépve az önellátó paraszti gazdaság köréből a fellendülő árutermelés, a kibontakozó tőkés fejlődés egy rövid átmeneti szakaszának haszonélvezője és egyúttal felülről alig érzékelhető és utólag is alig tudatosuló motorja volt. A polgári fejlődés kiteljesedése, a gyáripar megerősödése, a vasút kiépülése, a gőzhajózás általánossá válása nyomán azonban a köztes helyzetű rétegek nehéz helyzetbe kerültek. Fényes Elek már az 1840-es években jelezte,

37 hogy a gyári pamuttermelés miatt hanyatlani kezd a lentermelés és gyolcskészítés, amely tekintve tennelékenységének különbségét, megkockáztatható, hogy egy-egy gyári munkahely háziipari munkahelyek sokszorosát semmisítette meg. Hasonló sors várt a kereskedő parasztságra is. A jánosházi dohánykereskedelem például már a reformkorban összeomlott,

38 a kereskedelmi tőke fokozatosan a paraszti termékek forgalma felett is megszerezte az ellenőrzést.

39 A folyamat válaszút elé állította az egzisztenciájukat vesztett embereket. Egy része városba kerülve ipari munkássá vált, ám a többség visszaszorult a számára egyre szűkebbé váló falusi világba, s a nagybirtok peremén tengette életét. 32 FÉNYES E. 1847. II. 171. 33 SZILI F. 1988. 90.; DANKÓ

I. 1979. 265.; CSOMA ZS. 1994. 62. 34 GLÓSZJ. 1992.289. 35 UNGAR L. é.n. 228. 36 DANKÓ I. 1973. 163-164.; DANKÓ I. 1979.274-275. 37 FÉNYESE., 1843. 38 TAKÁCS L. 1964. 384. 39 TOLNAI GY. 1980.78.