A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén

Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén 169 csizmadiaként is tevékenykednek. Egyikük már az 1857-es teljes névsorban is szerepel mint földbirtokos. Egy kézműves esetében nem dönthető biztosan el, hogy mesterségét 1869-ben is folytatta-e. Gáspár Dávid izraelita vallású szabót 1857-ben iparosként írták össze egy a Keglevich-uradalom tulajdonában lévő házban - egy szabólegényt is foglalkoztatott ekkor - 1869-ben viszont már kocsmáros volt, és semmilyen jel nem mutat arra, hogy mesterségét továbbra is folytatta volna (feleségén, valamint öt 14 éven aluli gyermekén kívül másokat nem írtak össze háztartásában). Egy kőműves azonosításában szintén az anyakönyv volt segítségemre: Hatzel Józsefet 1869-ben zsellérként (hivatás) és napszámosként (foglalkozási viszony) írták össze. A 6 földműves-kézművessel és a zsellér-kőművessel együtt tehát 78 személyről állapítható meg, hogy megélhetését részben vagy egészben mestersége biztosította. Kilenc kézművesnél kimutatható a földműveléssel való szoros kapcsolat, ők mesterségüket feltételezhetően csak mint kiegészítő, illetve szezonális tevékenységet folytatták (2. ábra). 2. ábra Torna mezőváros kézműveseinek „azonosítása" 1852-1869