A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén

158 Ipar és társadalom Pozsgai Péter lapításokat tenni, ha olyan forrásokat is sikerül fellelni és az elemzésbe bevonni, amelyek átfogják az összeírás időpontjában jelenlévő teljes népességet. Ilyen forrásul a 19. században csak a század derekán végrehajtott népszámlálások (1850/51, 1857, 1869) lajstromai szolgálnak, amelyek a történeti Magyarországnak csak néhány vármegyéjére vonatkozóan maradtak fenn, míg a jelenlegi országterület korabeli vármegyéinek állományát nagyobbrészt kiselejtezték. A történeti Magyarország vármegyéi közül Torna egyike volt a legkisebb területű és népességszámú megyéknek. Történelme során háromszor is, legutóbb aztán véglegesen Abaúj megyéhez csatolták (1881. LXIII. te). Területén a 19. században 35-40 körül ingadozott - a közigazgatási változásoktól függően - a települések száma. A vármegye központja Torna, az egyetlen mezőváros volt a vármegyében.

5 A vármegye ipari fejlettség tekintetében a legelmaradottabbak közé tartozott a 19. században. Az itt élő iparűzők nagyobbrészt helyi igényeket elégítettek ki, egyedül a megyeszékhely néhány iparága esetében feltételezhető, hogy megyei és néhány esetben megyén kívüli kereslet is mutatkozott termékeik iránt.

6 Torna nem annyira piacközponti, mint inkább közigazgatási szerepköre miatt lett mezőváros és vált megyeszékhellyé.

7 A vármegyében csak egy céh működött, Tornán, míg a falusi iparosok túlnyomó többsége engedéllyel vagy anélkül dolgozó kontár volt. Tanulmányomban az 1857. évi és az 1870 januárjában (a továbbiakban 1869. évi népszámlálás) végrehajtott népszámlálás „Fölvételi íveire" támaszkodom a Torna mezővárosi kézművesek létszámának megállapításánál, és elsősorban az 1857. évre vonatkozóan e források néhány alkalmazási lehetőségét kívánom bemutatni és a háztartásfogalommal kapcsolatban kritikai észrevételeket tenni. A dolgozat forrásfeltáró esettanulmánynak készült, amelyben elsősorban az említett népszámlálási adatfelvételek foglalkozás- és háztartásszerkezeti fogalmainak és eredményeinek kritikai vizsgálatára törekedtem. A források többoldalú használhatóságát egy másik készülő dolgozatomban vizsgálom, ahol a kézművesek házassági mobilitásával és a kézműves csoportendogámiával is foglalkozom az anyakönyvek és az 1869. évi népszámlálás íveinek elemzésével. A tornai kézművesség etnikai összetételének, vallási megoszlásának (túlnyomó többségük katolikus) és migrációjának vizsgálata, valamint és foglakozás- és háztartás szerkezettel 5 A továbbiakban Torna, illetve Mezőváros (a vármegyére mindig „Torna vármegye' megnevezést használom). 6 EPERJESSYG. 1967. 59. 7 BÁCSKAI V. 1984.354.