A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Faragó Tamás: Céhek és kézművesek Magyarországon a 17–19. században a számok tükrében

Céhek és kézművesek 125 17. táblázat: Dunántúli kézművesek megoszlása eredetük szerint (1785) Más magyarországi „-,»,.. A Helybeli , ,.,, ,,, , .. Külföldi Összesen településről származik ]\j százalék Mohács Siklós Tolna Kaposvár Pécsvárad Dunántúli mezővárosok átlaga Baranyai molnárok 26,6 55,5 20,7 34,2 17,6 100,0 159 17,1 100,0 164 52,7 100,0 188 10,3 100,0 155 31,5 100,0 111 26,5 100,0 777 23,l

a 100,0 542 a Nevük alapján az összes molnár 40 százaléka német-osztrák eredetű. Valószínű, hogy az évtizedekkel korábban illetve előző generációban idetelepedett kézműves familiákat az összeírok már helybelinek tekintették. Forrás: BÁCSKAI 1975; MÓRÓ 1986; TABA 1975; TABA 1976. 18, táblázat: A Baranya megyei molnárok" mesterségtanulásának fontosabb jellemzői (1785) Tanulás földrajzi helye Százalék Mesterségtanulás módja

0 Százalék Baranya megye 80,6 Családon belül tanult 47,4 Magyarország egyéb helysége 13,1 Szomszédtól, társtól 7,2 Külföld 6,3

b Nem tanult, „rájött" 45,4 Összesen 100,0 Összesen 100,0 N 160 N 97 a Túlnyomó többségük falun él és működik. b Az adat nyilvánvalóan nem reális, hisz a molnárok 40 százaléka német-osztrák nevű és 23 százalékuk bevallottan külföldről származik. c Tekintettel arra, hogy kereken 82 százalék tanulásának módjáról nem nyilatkozott, arányeltolódások lehetségesek. (Valószínűleg a „nem tanult" kategória tényleges aránya lehet a jelzettnél némileg magasabb). Forrás: MÓRÓ 1986.