A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Faragó Tamás: Céhek és kézművesek Magyarországon a 17–19. században a számok tükrében

122 Ipar és társadalom Faragó Tamás 14. táblázat: A szabad királyi városok? kézművesiparának ágazati szerkezete (1777) Ágazat

b Céhek

c Vállalkozások*

1 (mesterek száma) Munkaerő

0 (mesterek, legények, inasok

0 száma) Bőr 5,0 5,6 Élelmiszer 9,3 10,5 Építő 5,0 4,8 Fa 9,6 9,9 Gép 1,2 1,2 Kő és agyag 2,8 3,8 Papír 0,6 0,7 Ruházat 21,5 41,3 Sokszorosító 0,5 Textil 13,0 12,3 Vas és fém 9,2 8,4 Vegyi 1,8 1,2 Besorolliatatlan

f 21,0 Összesen 100,0 100,0 4,9 10,2 11,9 9,4 1,1 3,2 0,8 36,7 0,6 11,3 9,1 1,0 100,0 N 1003 13 306 27 036,5 a Az összeírt városok száma 38, Kismarton, Újbánya, Temesvár, továbbá a szabad királyi városi rangot még nem kapott Pécs és Szabadka adatai hiányoznak az összeírásból. b A besorolásnál az 1900. évi népszámlálás kategóriáit valamint a mesterségek német illetve latin megnevezését vettük alapul (Kovacsics közlésének megoszlásai fordítási hibák miatt némileg eltérőek). Számításaink során a nem kézművesipari mesterségeket (könyvárus, fürdős, sebész, kávéfőző, halász, kertész) az összesítésből kihagytuk. c 1600-1872 között keletkezett céhek a céhkataszter adatai szerint. d Nem tudni, hogy a nem céhes kézművesek/kontárok szerepelnek e az adatokban. 0 Az inasokat fejenként 0,5 munkaerőegységnek tekintettük. f Egyéb, ismeretlen és vegyes céhek. Forrás: Céhkataszter; KOVACSICS 1957. 383-385. után