A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Faragó Tamás: Céhek és kézművesek Magyarországon a 17–19. században a számok tükrében

112 Ipar és társadalom Faragó Tamás 4. táblázat: Győr város és megye kézművesipari céhei 1872-ben Céhek száma Céhtagok Megjegyzés Céhkataszter Szabóky Pisztory szama 51

d 29

e Győr város 1 341 varga/csizmadia

11 1 165 szabó 1 47 molnár 3 20-45 fős céhek

b T X 247 10-19 fős céhek 45 ) 1-9 fős céhek 58 800

f Összesen Győr megye 1 420 takács 7 Nagyobb céhek

g 18 | 892 f 1312

h Kisebb céhek 26 | 892 f 1312

h Összesen 31 28

c 82 57 84 2112 GYŐR MEGYE ÉS VÁROS EGYÜTT a A céhkataszter szerint a csizmadia céh 1602-ben, a magyar varga céh ettől külön 1607-ben alakult. b Fazekas, mészáros, asztalos c Bádogos, fekete fazekas, kalapos, kádár, lakatos, pék, takács. d Közöttük számosan nem kézművességgel foglalkoztak: borbély, favágó, fuvaros, hajós, halász, napszámos, taligás. 0 Valószínű, hogy az adatszolgáltatás csak a ténylegesen működő nagyobb céhek adatait tartalmazza. f Az 1869. évi népszámlálás szerint az ipari önállók száma 1680 fő, a szállítással foglalkozóké 81 fő. A létszám-különbségből arra következtethetünk, hogy a kézművesek kb. fele ekkor már céhen kívül tevékenykedett. E Cipész, kádár, kovács, mészáros, molnár, pék, szabó. Az 1869. évi népszámlálás szerint az ipari önállók száma 1735 fő, vagyis a kézművesek 24 százaléka nem céhtag. Forrás: Céhkataszter; Népszámlálás 1869; PISZTORY 1874; SZABÓKY 1879.