Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság története a Holokauszt után

g A vallásukat kevésbé tartó szülők gyerekei ma újra igénylik a zsidó hagyományok ápolását, és szinte vallásosabbak, mint szüleik. Ennek a rendszerváltás az oka. Már szabad templomba menni, már szabad vallást gyakorolni, már nyíltan meg lehet mondani, hogy templomba járok, misére járok, zsinagógába járok, péntek esti imádkozásra járok. Mert most ez már nem bűn, nem megbélyegzés. (Pásztor Cecília interjúja G. L.-lel. Részlet.) A rendszerváltás hozta el a zsidóság számára egy jobb kor kezdetét. A kilencvenes években „valóságos zsidó közéleti reneszánsz" köszöntött be országszerte: politikai szerepvállalásuk, kulturális szervezeteik, rendezvényeik is egyre ismertebbek lettek. A kilencvenes évek, különösen annak második fele Salgótarjánban is enyhülést hozott végre a zsidóságnak. 1993-tól két esztendőn át nem volt ugyan imaházuk, így csak a főünnepeken és a Holokausztra emlékezve gyűltek össze, azonban még ebben az évben megkezdődött a több mint százéves zsidó temető, szertartási épület és a gondnoki lakás helyreállítása. A nagyjából hetvenfősre apadt hitközség László Imre kezdeményezésére gyűjteni kezdett egy imaház felépítésére is, amelyhez hamarosan megkapták a rabbinátusi engedélyt. A szép kis imaházat két évvel később, 1995. június 25-én avatta fel Kardos Péter főrabbi és Fekete László kántor. Zsidó imaházat avattak Tarjánban Száz évvel az előző lebontása és jó ötven esztendővel a nagy világégés után, vasárnap felavatták a zsidó hitközség új imaházát Salgótarjánban. Részt vett ezen — többek között - Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének igazgatója is. A szertartás keretében a Holokauszt 51. évfordulójára is emlékeztek az egybegyűltek, s felolvasták a tarjáni gettóból elhurcolt áldozatok neveit. Amióta a zsidóság hazája, az igazi szentély széthullott, azóta ez a nép folyton szentélyeket épít — mondta beszédében Kardos Péter főrabbi. S e folytonosság jelképének nevezte az izraelita temetőnél adományokból felépült templomot. (Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június 26., 1. oldal.) A salgótarjáni zsidó hitközség új imaháza 85