Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - Az ortodox hitközség és intézményei

IRODALMI AJÁNLÓ: A hazai zsidóság történetéről szóló számos kiadvány közül négyet emeltem ki, amelyek nem csupán ehhez a fejezethez, hanem az egész könyvhöz jó kiegészítést adhatnak. Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Budapest, 1994 [1948]; Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Budapest, 1992; Gyurgyák János. A zsidókérdés Magyarországon. Budapest, 2001; Nathaniel Katzburg: Fejezetek az újkori zsidó történelemből Magyarországon. Budapest, 1999. 1997-ben szakdolgozat készült az Országos Rabbiképző Intézetben A salgótarjáni zsidók élete 1840-1944 között címmel. Külön köszönet illeti a szerzőt, Tóth Sándort a kézirat rendelkezésre bocsátásáért (a dolgozat megtekinthető a Nógrád Megyei Levéltárban). A fejezethez 2i)kn\om: Jehuda Don — George Magos: A magyarországi zsidóság demográfiai fejlődése. Történelmi Szemle, 1985/3-, 437-469. oldal; Walter Fletsch: A zsidók bevándorlása Galíciából és a magyarországi zsidóság. Valóság, 1988/11., 46—59. oldal; Telek Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsiA tarjáni zsidóság, miután megtelepedett a községben, tüstént nekilátott szervezett keretek közé terelni életét. Amikor 1868—1869-ben egyetemes gyűlésre ültek össze az ország zsidói, s a világon egyedülálló módon szakadás állt be a zsidó hagyoA zsinagóga és a római katolikus templom dóság történetéhez (1725-1848). Nógrádi Történeti Évkönyv 1989, Salgótarján, 99—115. oldal; Varga László: Zsidó bevándorlás Magyarországon. Századok, 1992/1., 59-79- oldal. mányokhoz ragaszkodó (ortodox) és a nem zsidó társadalommal való hasonulásra inkább hajlamos, vallási újításokat bevezető (neológ) csoportok között, nem volt kétséges, hogy Salgótarjánban az ortodoxia útját választják majd. Az összes tarjáni zsidót köA salgótarjáni zsidóság élete Az ortodox hitközség és intézményei Polgárság Salgótarjánban nincs, mert nem is lehet. Tarján egy csapásra vált föl- Sl^. desurak községéből ipari vállalatok üzemévé, és a közbeeső időben polgárság ki- 1 «P" fejlődésére nem volt alkalom... így a falumúltú és ipartelep-jelenű város közepén megülnek azok, akik a magyar polgárság helyére jöttek: a zsidóság. Salgótarjáni csoportjuk érdekes képlet... Itt a zsidóság megmaradt a maga elzárkózottságában... Az ipar letelepedése csak uralomcserét jelentett, nem nagyobb szabadságot, mely mellett a zsidóságban a beolvadásra való hajlam fölébredt. így aztán az itteniek, akik készséggel vándoroltak ide, mert hiszen a fejlődő ipari város jó területet jelentett a kereskedők számára, megmaradtak a magukkal hozott szellemben, hatágú csillagot mintáztatnak gipszből a házuk homlokára, szobáikban péntek esténkint még égnek a gyertyák, és szombaton a Fő utca egy nagyobb szakaszán 32 üzlet között csak egy van nyitva. (Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. 1938, 243- oldal.) 14