Salgótarján történelmi kronológiája II. 1945-1977 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 39. (Salgótarján, 2002)
KRONOLÓGIA - 1946
32 1946 1946. szeptember 20. - Az NB kérte a BM-től a megyeszékhely áthelyezését St-ba, mert ez a megye „egyetlen lüktető városa." A megyeházát a volt csendőriskolában, a többi hivatalt a nagylaktanyában helyeznék el. (XVII. 3. 1152/1946.) 1946. szeptember 23. - Az MKP st-i szervezetének vezetőségi ülésén az MKP kongresszusra előterjesztendő javaslatokat tárgyalták. Ennek során Blanár Sándor felvetette az iskolák államosításának kérdését, melyet vita után a vezetőség nem terjesztett fel. (X. 27.1/3.) 1946. szeptember - Megszervezték az MKP Rendező Gárdájának városi parancsnokságát. (X. 32.2/12.) 1946. október 5. - Megalakult a St-i Iparmedence Beszerző és Elosztó Népi Szövetkezete, melynek feladatát abban határozták meg, hogy szervezze a hatóság által kiutalt élelmiszerek és közszükségleti cikkek elosztását, illetve egyéb cikkek beszerzését. Működésének határidejét 1951. december 31-ben határozták meg. (Felszámolását 1950. május 27-én fejezték be.) (XXIII. 531. 91-33/1950. 1.) 1946. október 27. - Megalakult a Nemzeti Parasztpárt st-i szervezete. Elnök Kupka József, titkár Kazareczky József lett. (XVII. 3. 203/1946., 108/1947.) 1946. november - Az MKP Városi Bizottsága titkára Toldi István lett. (X. 32. 2/11.) 1946. december 1. - Apró Antal gyári nagygyűlésen jelentette be a Rimamurány-Salgótarjáni Vasöntő Rt. st-i gyárának államosítását. A Nehézipari Központ a st-i gyár élére Mekis József budapesti esztergályost nevezte ki munkásigazgatónak, a nevét pedig Acélárugyárra változtatta. (SKÜ 125 éve 89. p.) 1946. december 8. - Az MNDSZ drágaság elleni tüntető nagygyűlést szervezett több száz nő részvételével. (Szabados 1985.) 1946. december 13. - Megkapta a működési engedélyt a Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezete st-i csoportja. (XXIII. 528. 56/1951.) 1946. december - A város megvette Szilárdy Istvántól 6500 forintért a volt Szilárdy-major területén álló régi, 15 helyiséges főszolgabírói hivatal épületét. (XXII. 101. 3.)
