Salgótarján történelmi kronológiája II. 1945-1977 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 39. (Salgótarján, 2002)
KRONOLÓGIA - 1962
1962 151 - A VT az általános városrendezési terv alapján kijelölte a családi ház építésére szolgáló területeket: Baglyasalja, Petőfi utca déli oldala a községi sportpályáig, József-telep, Károlyakna, Öreg József-telep, Ferenc-telep, Kuhártó, Művész-telep, Eperjes-telep, Luby-telep, Néphadsereg és Micsurin utca. Mindegyik helyen a legnagyobb problémát a közművesítés hiánya okozta, melynek megoldása összességében megközelítette a 40 millió Ft-ot. (XXIII. 527.1962. IV. 18.) - A Kilczer-ház melletti Úttörőház kiváltására a KISZ KB támogatásával a város megvásárolta a dr. Mezei-féle épületet, melyhez hozzácsatolta a volt KIOSZK és a lőtér területét. Salgóbányán pedig döntően a lakosság és a KlSZ-fiatalok társadalmi munkájával elkészült az úttörőház. (XXIII. 527.1963. m. 20.) - A vásártér lakóépületekkel való beépítése befejeződött és a parkosítás mellett az épületek közötti terület rendezése indult meg, ill. a Rákóczi Úti Általános Iskola udvarbővítése. Ugyanakkor vita bontakozott ki a VT és a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat között. Egyik kérdés a vállalat sódertelepének kitelepítése volt, a másik a felépült házak szénbedobóinak gépkocsival való elérhetősége, a harmadik a meszes gödrök megszüntetése és a hulladékok elszállítása. (XXIII. 527. 1962. VII. 11.) - St két kis szállodával rendelkezett, 16 szobával és 38 hellyel, ehhez még 40-45 fizetővendég, ill. a salgói menedékház 32 férőhelye jött. Ezért az Idegenforgalmi Hivatal a kőbánya termelésének megszüntetése után Eresztvényben 2 millió Ft beruházással épületeket alakított át, utakat épített, felszereléseket vásárolt és 100 személyes szállást alakított ki. (XXIII. 527.1963. V. 2., Nógrád 1964. VI. 16.) - A város lakossága és vállalatai 942 ezer Ft értékű társadalmi munkát végeztek. Ebben részt vett 7060 fő, a lakosság 32%-a. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 25 Ft 60 fillér. Új vonás volt, hogy a szocialista brigádok önkéntes felajánlásokat tettek a város építési feladatainak meggyorsítására. (XXIII. 527.1963. IV. 17.) - A város területén 171 magánkisiparos működött, ebből vándoriparos 4. Legtöbb a cipész 14, női-férfi fodrász 13, női szabó 10, férfi szabó 7, lakatos 7, asztalos 7. De volt l-l cserépkályha-készítő, kádár, köteles, szíjgyártó is. (XXffl. 527.1962. IV. 5.) - Megjelent a „Salgótarjáni iparmedence" című könyv Gajzágó Aladár szerkesztésében. (XXIII. 527. 1962. IX. 19.) - A posta St-ban 7800 rendes, 867 vezetékes rádió és 1314 televízió előfizetőt tartott nyilván. Problémaként jelentkezett - elsősorban a vásártéri épületeknél - a tv antennák felszerelése, mivel a sérült tetők beáztak, ill. a sűrűség miatt a vétel is romlott. A VT központi antennák létesítését vette tervbe, de ilyet csak Tatabányán alkalmaztak, melyet a bánya szerelt föl. Helyben egy vállalat sem vállalta ezek felszerelését. (XXIII. 527.1962. VII. 11., X. 18.) - A város területén a postának 17 levél- és pénz-, valamint 4 külterületi kézbesítője (Salgó, Somlyó, Pintértelep, Inászó, Károlyakna) volt és 2 gépkocsis csomagkézbesítő, ill. 3 hírlapkézbesítő teljesített szolgálatot. (XXIII. 527.1962. X. 18.) - A távbeszélő előfizetők száma a zagyvapálfalvai és baglyasaljai előfizetők bekapcsolása után 940 volt a városban, a maradék 60 vonalra biztonsági okokból nem kapcsoltak előfizetőket. (XXIII. 527.1962. X. 18.) - St-ban 60 vendéglátóipari egység működött, köztük 24 italbolt, 9 cukrászda, 14 büfé, 2 étterem és 4 kisvendéglő. (NNú 1962. XII. 5.)
