Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. (Salgótarján, 2002)
Legénd és filiái: Alsószécsénke, Felsőszécsénke, Nézsa
- Az egyik Répáson fekszik 8400 négyszögöl. Tizennégy kila őszit vetnek bele. Keletre az iskolai szántó a szomszédja, nyugatra Dejtársky Ondrejé. Saját földjéből adta nagyságos Radványi István úr. - A másik a nézsai gyalogút mellett fekszik, 8549 négyszögöl, 14 kila őszire való. Keletre az iskolai-, nyugatra pedig különböző földek szélén fekszik. Délre Lawrinc Matej, északra Keviczky György úr szántóira hajlik. Megjegyzés: Nagyságos Horváth úr és Anna úrnő, Radványi Mária férjezett Záborszky saját földjeik közül adományozták. b. Parókiai rét a falu alsó végén fekszik 2661 négyszögölnyi. Közepes évi termés esetén nyolc szekér szénát és négy szekér sarjút hoz. Az az érdekes vele kapcsolatban: mivel a faluban terül el, ezért az egyháztagok minden évben kötelesek úgy bekeríteni, hogy ha netán kár adódnék benne, azt pótolni nekik kell. Különben mind a parókiai földeken az évenkénti trágyázást, szántást, aratást és behordást, mind a parókiai réten az összes munkát az egyháztagok kötelesek elvégezni. c. A parókiai szőlő a „na Slané Vöde" dűlőben fekszik, 875 négyszögöl, hat kapásnak való, közepes termés esetén hat akó bort hoz. Alsó szomszédja Paholik Márton, felső pedig Styevko István. Minden munkát, kivéve a szüretelést az egyháztagoknak kell elvégezni. A tisztelendő úr azonban köteles évente az úrvacsoraosztás alkalmával az egyházat saját borával ellátni. d. Káposztása rúncs a tisztelendő úrnak. e. Parókiai kenderes a katolikus templom alatt fekszik, 814 négyszögöl és három kila kendermagot szoktak belevetni. Északi szomszédja a legidősebb Szuchánszky János, délre a rektor. Az egyháztagok szántják, a tárgyát kihordják, és a pap kendermagjával bevetik. Egyedül maradt özvegyasszonyr ok, szolgafeleségek kötelesek kiszaggatni. Radványi jogalapján. f. Kukoricása egyáltalán nincs a tisztelendő úrnak. 3. A tisztelendő úr évi fizetése az alábbiakból áll: a. Gabonajárandóságból. Minden evangélikus gazda, egésztelkes, féltelkes, negyedtelkes, zsellér, iparos, bérlő, községi pásztor személyenként egy kila tiszta, azaz kirostált feles búzát ad, ahogyan szintén a zsellér özvegyasszony is, aki együtt él felnőtt, de nőtlen fiával. Szolgák és szegődményesek fél kilát adnak. Ezen kívül az egésztelkesek házhelyük után egy kila búzát és fél kila tavaszit fizetnek és a háromnegyedesek, felesek és negyedesek is arányosan búzát, és tavaszit adnak. Egyedül maradt özvegyasszonyok évente egy zsákot adnak, ezen kívül szolgálatokat végeznek a tisztelendő úrnak a kendernél, a malomba való búza rostálásánál, amely a pap ellátására szolgál. b. Készpénzben minden házaspár tekintet nélkül helyzetére öt garas ágybért fizet. Ezen fizetés alól kivételt képeznek házasságuk első évében élő újházasok, hacsak már előzően nem voltak házasok. c. Baromfiból a tisztelendő úr minden saját házzal rendelkező hívétől, legyen az bár szegődményes, egy kakast kap. d. Élelmet nem kap, csak azt, amit a nemes uraság kegyesen megad. e. Dézsma nincs. 86
