Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. (Salgótarján, 2002)
Kálnógaráb és filiái: Berzence, Nagyfalu
1. Belső telket mely, a kis udvaron és azon a helyen kívül, ahol Kálnó falu közepén a szükséges iskolaépületek állnak, magába foglal egy kis kertecskét, amelyben néhány gyümölcsfácska található, a többi része konyhanövényeknek van hagyva, hét vagy nyolc meszely őszi gabona lenne vethető bele. Ezt a kertet az egyházközség látja el kerítéssel. 2. Külső, azaz határbeli telkeket a. Egy eléggé nagy kert a „na Hlinom" dűlőben, amit még régen Kovách János, a kálnógarábi iskola akkori rektora saját költségén a csupa tövistől és egyéb haszontalan fáktól megtisztított, sánccal körülvett, és élő kerítéssel ellátta. Halála után a kálnó-garábi iskola rektorának használatára hagyatott. Körülbelül három kila őszi magot lehetne belevetni; de terméketlen talaja miatt csak egyik részét szántják, a másikat kaszálják, és ismét egy másik részét fákkal ültették be. Az a része, melyet a hívek kaszálnak csupa gödör, valamikor fazekasagyagot kapáltak ki belőle. Néha csak mmtegy két mázsa szénát gyűjtenek be róla, de az is merő tövisből áll. Abban a részében pedig, amelyet a rektor saját költségén szántat, és ahova az egyháztagok az iskolai trágyát kihordják, fák találhatók, melyek közé rendszerint kukoricát ültetnek. * A rektor saját költségére kerítteti a kertet és így végeztet el egyéb munkákat is, kivéve a kaszálást és trágyahordást, amit az egyházközség szokott megtenni. b. Szántóföld három van, három nyomás szerint, amiből évente az egyiket őszivel, a másikat tavaszival vetnek be, a harmadikat ugaroltatják. - Az egyik a felső mezőben Drl'ak alatt, a berzencei üt alatt, délre Dolinka a határa, keletre az út, mely Kálnóról a kálnói malom mellett Berzencére megy, és a fentebb nevezett szántó északi szélén az országúttal találkozik. Ötödfél kila őszi gabonát szoktak bele vetni. - A másik a Strmosidlin fekszik, egyik oldalon a parókiai, a másik, alsó szélén a templomföld között, amelyet az idő szerint Bracsok Palyo kálnói lakos használ. Négy, azaz 4 küa őszi gabona vethető bele. - A harmadik, a „nad Slanim" az alsó dűlőben, a nagyfalusi út melleit, szintén Kovách János irtotta ki rajta a bokrokat, és rektori használatra hagyatott, keleti végére futnak ki ifjabb és idősebb Gyurisko Pál, kálnói lakosok földjei. Délre tőle a Kálnóról Nagyfaluba vezető út, nyugatra számos árok található, a köztük olykor megtermő füvet a kálnóiak a rektor számára lekaszálják. Északra szintén árok van és a Brezina, amelyben a szintén csak néha megtermő füvet Dovály János, kálnói lakos kaszálja le. El lehet vetni 4 Vz kila, azaz ötödfél küa őszi gabonát. * Ezeket a fentebb említett szántókat, mind a négy település, mely az egyházközséget alkotja, vállalt rend szerint gondozza, kihordják a trágyát, szántják, vetik, aratják, és haza takarítják a gabonát s ezért mint kötelességből megtett munkáért a lehetőség szerint mindig meg kell adni nekik a tisztességet. c. Iskolai rétek a Hlinen, feljebb a kerttől és a kert felett. - Az egyik csupa árokból áll, ahol valamikor fazekasagyagot ástak, ehhez még keresztül-kasul utakat csináltak, terméketlen, úgyhogy ha az év nem 75