Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. (Salgótarján, 2002)

Vanyarc és filiája: Uzsa

és % őszivel lehet bevetni. Délre tőle az urasági téglavető és a sziráki út van, nyugaton kis községi rét, keleten a község, a mészáros, a molnár és egynéhány gazda szántója. Északon szintén a falu rétje van. A trágyahordástői egész a betakarításig minden munkát az egyháztagok végeznek el kötelességből. Ezekre a szántókra évente minden vető és fogatos gazda köteles két szekér trágyát kihordani, melyet a tisztelendő úr ad. Ha pedig olyasmi fordulna elő, hogy a vetés, akár a tavaszi, akár az őszi gazos vagy tövises lenne, az igehallgatók kötelesek mind a tisztelendő úrnak, mind maguk számára jól megtisztítani, hogy az aratás idején a tövis ne szúrja őket, és kezüket, lábukat ne tegye tönkre. e. Parókiai rét, mely nyugatra a pást és keletre a káposztások között, valamint az északra eső rektori és a délre lévő gazdarétek között fekszik. Mintegy 8000 négyszögölnyi. Hat kocsi szénát és három kocsi sarjút terem közepes évben. Az egyháztagok művelik meg teljesen kötelezettség alapján. f. Az Öreg Hegyen fekvő parókiai szőlőt Balogh Péter kegyelmes úr adományozta örökös joggal a vanyarci papok használatára. Körülbelül 1200 négyszögöl. Szomszédja északon Tuskan Miso, délen Pauko Miso. Annyira kiszipolyozták és minden erőből annyira kiélték, hogy alig ad egy akó bor termést. g. Káposztás nincs egyáltalán, de helyette az egyházközség a tisztelendő úrnak 200 fej káposztát ad akár olcsó akár drága a káposzta. Ezt az egyháztagok ott szerzik be, ahol tudják, megfizetik, beszállítják, bepréselik. h. Parókiai kenderföld. Északon Dobák János szántója, nyugaton Dersőfi úr kertje, keleten a rektor úr és mások kenderesei fekszenek, délen is hasonlóképpen. 400 négyszögöl terjedelmű, 2 küa magot vetnek bele. A kendert az egyházközség özvegyasszonyai, szolgák feleségei és hadviselő katonák feleségei szaggatják, áztatják, kihúzogatják és tilolják. i. Kukoricás nincs egyáltalán. A tisztelendő úr azonban a tavaszi dűlőből egy darabot kukorica alá hagy magának, melyet a hívek felszántanak, beültetnek, először is és másodszor is bekapálnak, feltöltik a kukoricát, letörik azt és beszállítják kötelességből. 3. Évi fizetését így kapja a vanyarci tisztelendő úr: a. Gabonajárandóság. A tisztelendő úr minden egyháztagtól, akinek egész házhelye van 2 kila rozsot kap; a féltelkesek és mindenki más, aki a határban vetni szokott, úgyszintén a zsellérek és a bérlők, akik nem vethetnek sehol, iparosok, pásztorok, molnárok és nős szolgák egy kilát adnak. Ennek a gabonának alaposan kirostáltnak kell lenni, bőség idejében tetőzve, szűk években csapottan mérjék. Balogh Péter kegyelmes úr itt Vanyarcon való lakozása idején elrendelte, hogy a nős urasági cselédek is fizessenek. Ettől az időtől kezdve az urasági cselédség, mint például a béresek, erdészek stb. úgy fizettek, mint a többi hívek. A mészáros minden évben 12 font faggyút ad, özvegyasszonyok vagy egy zsákot, vagy V4 kila rozsot fizetnek. b. Készpénzben semmi sem jár, kivéve a gyónási pénzt. c. Baromfijárandóságból minden háztól egy fiatal kakast adnak. 217