Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. (Salgótarján, 2002)

Szügy és filiái: Patvarc, Mohora, Csesztve, Riba, Bakó, Nógrádmarcal, Gárdon-, másképp Keresztúrpuszta, Sőjpuszta, Szentlőrinpuszta

1. Belső telek, mely az udvaron és azon a helyen kívül, ahol a szükséges paró­kiai épület áll, magába foglal egy kertet a parókia mögött, északkal szem­közt fekvőt. Mintegy két küa őszi mag alá alkalmas. * Az egyháztagok tartoznak mind a parókiai épületeket jó állapotban tartani, mind az udvart és a kertet gondozni. 2. Külső, azaz a határban lévő telkek a. Öt szántóföld. Az egyik a Koplákon vagyis a Kosztolikon terül el, 6 kilás, fent kelet felé Prónay Miklós úré mellett fekszik, lent nyugatra Trajtler Gá­bor szántója mellett. - A másik a Lavicskyk mellett 6 kilás. A tetején nyugat­ra út, alul pedig a parókiai rét van. - Harmadik a Dudáskán, 1 Vi kila alá, fent az ekeforduló van, lent legelő fekszik. - A negyedik Dubinában 10 kila alá, fent nyugaton a Brezina, lent keletre Trajtler úr földje van. - Az ötödik a mélyút felett, 10 kilás. Felül délre árok van, északra lent Trajtler úr földje. * Ezeken a szántókon a trágyahordástól a betakarításig minden szokásos munkát az egyháztagok kötelesek elvégezni. b. Parókiai rét a Lavickyk mellett, 4 szekérre való, melyet az egyik szélén, nyuga­ton fent a parókiai föld, keleten lent a patak választ el. Róla a tisztelendő úr, mind a széna, mmd a sarjú kétharmadát kapja, az egyharmad rész a rektoré, egészen addig az időig amíg csak nem sikerül legelőnek megszerezni valamit. * Teljesen az egyháztagok művelik meg. ** Idetartozik a kész széna, amelyből az anyaegyház évente 6 szekérrel ad, az­az Felsőszügyből 3 és Alsószügyből szintén 3 szekérrel. c. Szőlő kimondottan parókiai nincs, de van egy kis 3 kapás szőlő a malom fö­lött, amelynek a dézsmájából a tisztelendő úré két rész, a harmadik rész a rektor urat illeti meg. Keleten legelő van, alsó oldalán Török Pál szőleje van. d. Kenderföld, 3 kila kendermag alá. A tetején Prónay Miklós úr, alul pedig a rektor kenderese van. * Az egyháztagok szántják és trágyázzák. ** A lányok, az anyaegyházbeli, patvarci és ribai szegényebb özvegyasszonyok szaggatják. Az utóbbiak egy napra eljönnek tilolni is a kendert. e. Káposztás és kukoricás nincs. 3. Évi fizetés a. Készpénzben semmi. b. Gabonajárandóságban: Egésztelkesek 2 küa őszi gabonát adnak, egyesek csupa rozsot, mások feles búzát. Féltelkesek egy kila rozsot. Zsellérek Vi ki­lát. Urasági szegődményesek, juhászok, házasságban élő szolgák az 1795. évi helyi egyházközségi közgyűlés határozata alapján 14 kila rozsot vagy 5 garast készpénzben kötelesek lefizetni. Iparosok gabona helyett 1 rénes fo­rintot fizetnek. Megjegyzés. A gabonajárandóságot tetőzve mérik. Özvegy­asszonyok, akik a kendert dolgozzák meg, nem fizetnek semmit. c. Baromfi az anyaegyházban nincs, csak amit szeretetből adnak. d. Élelem nincs, csak amit háládatosságból adnak. e. Dézsma nincs. f. Malomból semmi. 187

Next

/
Thumbnails
Contents