Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. (Salgótarján, 2002)

Szinóbánya

gazdák földjeire hajlik, akárcsak a rektoré. Minden föld szélére köveket ástak be mesgyéknek a végein és oldalain. Megjegyzés: Ezeken a szántókon minden szokásos munkát, úgy mint a trágya kihordását, az aratást, a szántást és behordást kötelességből az egyháztagok végeznek el. b. A parókiai rét a felső malomtól feljebb fekszik. Délen a malom és a mészáros rétje a határ, keleten a malomárok húzódik, északon a rektor rétje választja el jókora darabon a parókiaitól, nyugaton pedig Orczy nagyságos úr bányája feletti út halad. A jelenlegi tisztelendő úr azonban - az alesperes úrnak, mint egyházi felsőbbségnek a tudtával és engedélyével - kénytelen volt átengedni a község számára egy részt egészen a bánya alatt folyó patakig, még pedig feljebb és lejjebb a bányától a patak mentén egy darabot az Imre- és egy darabot a Balázs-féléből. Az oka ennek az, hogy az egyháztagok nem akarták az öszszes szántóföldet megdolgozni és lekaszálni a réteket, ahogy ezt már a másik parókiai szántónál megemlítettük. így csak a "Hana"-n, a bánya alatt folyó patakig kaszálták. Az egyháztagok azonban az 1800. év június 8. napján kelt, a falu pecsétjével ellátott szerződés „A" melléklete értelmében, most már kaszálják, fel is gyűjtik és be is hordják mmd a szénát, mmd a sarjút. A rétet kitisztítják, mivel minderre ők saját maguk kötelezték magukat. c. Káposztás kettő van. Az egyik a „pod Lipou" dűlő alatt van, 275 négyszögöl, a rektor és a jegyző káposztása között, a másik a „zdola pisku" dűlőben, 306 négyszögöl, amelyet kaszálnak csupán és ezt azért, mert a lakosság az ott kimért káposztásokat rétnek tartotta meg a maga számára. Északra a rektor úré van, délre pedig a Palik-féle. Az egyháztagok szántják, trágyázzák, kerítésekkel ellátják, a többi munkát a tisztelendő úr végezteti saját költségére, azt azonban, mely a Piszek-en van lekaszálják, felgyűjtik és be is takarítják a parókiai épületekbe. d. Kenderföld délre a „na Lufid" dűlőben fekszik, 4 küás. Szélén, ahogy a gyalogút a felső malomba visz egy mesgye van, északon a rektor kenderesével szomszédos, kelet felől út van. Szántani, trágyázni, keríteni és beszállítani a kendert az egyháztagok kötelessége, a kiszaggatást a tisztelendő úr végezteti el. Tilolásban a lányok segítenek. 3. Évi fizetés. a. Készpénzben semmi. b. Dézsmát kap tizenhat régi úrbéri telekről mindenféle gabonából, mely egy eke után terem, úgyszintén fonnivalót kenderből. Ezt a dézsmát mindenki köteles a parókiai épületbe behozni. c. Báránydézsmát is kap minden gazdálkodótól, aki juhokat vagy kecskéket tart. d. Méhrajok után két-két garas jár, mivel köpűket nem akarnak adni. Megjegyzés. Ezen dézsmáért 21 rénes forint és 6 garas megegyezés szerinti összeget vagy árendát fizetnek: a lelkész 12 forintot, a többit az egyházközség teszi hozzá és az a vármegyei adószedőnek be is küldi. e. Egyházi földek után tizenhatodot kap. 175