Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. (Salgótarján, 2002)
Polichnó és filiája: Budalehota
tek fekszenek, nyugatra számos föld tér bele. 2. A prágai út alatt, keletre a Király-féle, nyugatra a Fizelly-féle szántók terülnek el. 3., 4., 5., három szántó a prágai út felett a szomszédságban, idegen szántók fekszenek mellettük, keletre az abelovaiaké, nyugatra a Fizelly-féle. Ezekbe a szántókba sokkal kevesebb vethető, mint az előzőkbe, azaz mintegy 10 küa. c. Parókiai rét, feljebb a falutól, keleten a községi út, nyugaton a falu mentén folydogáló patak szegélyzi, délre Ambros, északra Fizelly rétje van. Négy vagy öt szekér széna terem meg rajta körülbelül. * Teljes egészében a polichnói anyaegyházközség műveli meg. d. Parókiai szőlő egyáltalán nincs, sem a polichnói anyaegyházban, sem a budalehotai leányegyházban, a két községben nem található szőlőskert. e. Káposztaföld, azon kívül, amelyik a kis erdőcske mellett az állásokban van, keletre az iskolai káposztás a szomszédja, van még minden évben azon a helyen is, ahol nyári időben a szarvasmarha éjszakázik, s amit elválasztanak neki, de ez sorsolás szerint mindég más és más szomszédok közé esik. * A káposztást az egyháztagok kerítik, a káposztát betakarítják, az erdőcske mellettit még szántják és trágyázzák is, a többi munkát azonban saját költségére a lelkész végezteti el. f. Kenderföld a Kolibákon az egyetlen, amelybe másfél kila magot lehet vetni. Mellette délre az iskolai kenderes van és az összes többi oldalon a községi legelő veszi körül. * Ezt is a hívek, még pedig az anyaegyházközségből valók szántják, vetik, mint a többi parókiai telket is, kihordják a parókiai trágyát, elszállítják az áztatóba a kendert és onnan haza. A többi munkát a lelkész saját költségén végezteti el. g. Kukoricaföldek Polichnón, mint hideg éghajlatú és alkalmatlan vidéken, egyáltalán nem akadnak. 3. Évi fizetés: a. Készpénzben nincs. b. Gabonában, azaz kilákban. - Mindenki, akinek van valami földje és vet, ha idegen állattal is dolgozik, minden saját kenyerén élő telkes gazda köteles két kilát, egy küa őszit és egy küa zabot fizetni. - Zsellérek, vagyis bérlők, akiknek nincs földjük a határban, évente négy garast fizetnek készpénzben, vagy pedig helyette ugyanolyan értékben szemet adnak. - Az özvegyasszonyok kötelesek minden évben vagy egy zsákot adni, vagy ennek az értékét pénzben, terménnyel, munkával megváltani. c. Baromfijárandóság. Minden ház és benne minden gazda egy kakast visz a parókiai konyhára. Ott, ahol több gazda található, onnan rendszerint minden évben más és más gazda ad kakast. d. Élelemjárandóság nincs, kivéve a koledát, amelyről majd a maga helyén szólunk, és amelynek során hálából adakoznak. e. Dézsmaszolgáltatás a lelkész számára nem volt. A tizenhatodok hajdan érvényben voltak, de már régen nem fizetik. f. A malomból, melyet a község a nemes uraságtól bérel, nem jár jövedelem a lelkésznek, sőt tőle is szedik a malomvámot úgy mint más gazdától. 139
