Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)
477. Kiáll a karhatalmisták mellett a Nógrádi Népújság – Salgótarján, 1956. december 8.
477. Kiáll a karhat almi sták mellett a Nógrádi Népújság Salgótarján, 1956. december 8. Igaz ügyért Ritkán szórtak még egy-egy szervre, intézményre annyi mocskolódást, mint a karhatalmi alakulatra. A csepülök hadában ott találhatók elsősorban azok, akiknek joggal van félnivalójuk a munkás-paraszt hatalomtól, de sajnos olyanok is, akik csak mások szándékosan rossz beállítású véleménye vagy híresztelések alapján ismerik a helyzetet. Miért volna félnivalója a karhatalomtól a munkásoknak, parasztoknak, az értelmiségnek - egyáltalán minden becsületes embernek? A nép fiai ők, akik az élet különböző területein végezték eddig munkájukat. Egyszerű emberek, akiknek drága a népi demokrácia, hűségesen őrzik a nógrádi munkásmozgalom emlékeit, a béke, a rend hívei. Nyíltan meg kell mondani: nincsenek közöttük volt ÁVH-sok! Ez nagyon is átlátszó rágalom, s az is világos, kiktől ered. A nép nem tűr el semmiféle kísérletet, amely a Rákosi-Gerő-féle rendszer restaurálására irányul. S aki azt hiszi, hogy a kormány eltűr ilyesmit, az nem bízik saját erejében. Ebben a szervben nem területi elvek alapján, hanem katonai behívás útján történik az állomány feltöltése. Ezzel kapcsolatosan egyértelműen meg kell mondani, hogy a területi elv alapján történő behívások követelése mögött az a nyilvánvaló szándék áll, hogy a munkás-paraszt kormánnyal szemben álló elemek kerüljenek a karhatalomba. A karhatalom tisztaságának megőrzése ma egyet jelent mind a Rákosi-Gerő-féle rendszer, mind a tőkések, földbirtokosok hatalma visszatérésének megakadályozásával. Vannak, akik - szintén nagyon átlátszóan - a karhatalom egyes tagjai ellen intéznek támadást. Egy-két esetben jogosak az észrevételek, mint Nagybátonyban Mrázik [János] és a két Batki 652 ellen (s az illetékesek meg is szívlelték azt). Amint azonban a gyakorlat mutatja, a legtöbb esetben rosszindulatú, tudatos [a] rágalmazás. Egyesek úgy gondolják, hogy előbb megpróbálnak egy-két embert kikezdeni, s aztán - ha netán sikerül - folytatják tovább. Batki Antalról és Batki Pálról van szó. Ld. a 461. számú dokumentumot. -A cikk írójának az a megjegyzése viszont, hogy „az illetékesek meg is szívlelték azt", nem volt igaz, mert az „illetékesek" sem Mrázik Jánost, sem Batki Antalt, sem pedig Batki Pált nem bocsátották el a karhatalom kötelékéből. 410
