Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

304. Magos Béla beszéde a Salgótarjáni Acélárugyár munkásai előtt – Salgótarján, 1956. november 17.

„A Kárpátoktul le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar. Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én, Mert elhagyott, mert legelhagyottabb Minden népek közt a föld kerekén."

77 Száz éve íródtak e sorok, de talán örökké igazak lesznek, amíg itt Árpád népe él. Sajátos [a] beszédünk, a külsőnk, de sajátos [a] vérmérsékletünk és annak minden külső megnyilvánulása is. Ez a sajátosság különböztetett meg bennünket, magyarokat, azon nemzetektől, akik közé immár ezer esztendeje, hogy beékelődtünk. Ebből a nyelvi és vérségi különállásunkból fakadt évszázadokon át az úgynevezett magyar sors. Volt a mai eseményekhez hasonló már a nemzet történetében. És vajon ki vagy kik segítettek ki abból bennünket? Soha senki, csak mi önmagunkat, egységes akarattal. Száz esztendővel ezelőtt ugyanúgy vitatkozott a nemzetünk, mint ma. Kinek van igaza? Kossuthnak, Széchenyinek? Kossuth a harc szellemét sugallta, míg hazánk legnagyobb magyarja, Széchenyi, Deák Ferenccel együtt a békességet, a gazdaságosság, az ésszerűség útját. Hogy kinek volt igaza, e percben is legyen közömbös! De esetünkből lényeg az, hogy mindkét nézetnek voltak bőséges és jó szándékkal telt, igaz képviselői. Ma is ilyen válaszút előtt áll az ország, a dolgozó nép. Fő kérdése, hogy dolgozzék, vagy ne dolgozzék. Azonnal kezdje a munkát, vagy ne kezdje a munkát? Megítélésem szerint nem túl nehéz eldönteni, hogy mi a helyes. De túl nehéz meggyőzni az embereket az egyik állásfoglalás feltétlen helyességéről vagy a másik feltétlen elvetéséről. Egyéni kijelentéseim erőszakolása helyett, frázisok, nagy szólamok puffogtatása helyett én érveket sorolok fel, úgy az egyik, mint a másik álláspont részéről, mert a felsorolásnak ténybeli alapja van, és nem egyéni elgondolást tükröz. Ebből szűrjétek le az igazságot, hogy dolgozzunk-e! Munkatársaim! Nem akarlak benneteket félrevezetni, hiszen a magyar munkásosztály van olyan érett, hogy különben sem lehetne [félrevezetni]. Nem akarok egyoldalú beállítást sem, mert mindannyian elítéljük a csalást, a hazugságot. De igenis nyílt szívvel, igaz magyar szívvel, józan paraszti érA Magos által nem teljesen pontosan - ám általunk kiigazítva - közölt verset 1848. szeptember 30-án, Erdődön írta Petőfi. Az idézet az Élet vagy halál! című vers első strófája. 70