Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

Melléklet – Életrajzok

ID. PIROSKA ISTVÁN: 1910, Nógrád. Anyja neve: Rottek Mária. Földművesnapszámoscsaládból származott, foglalkozása földműves volt. 1956 őszén Nógrád Község Forradalmi Tanácsának elnökévé választották. A forradalom leverését követően internálták, majd rendőrhatósági felügyelet alá helyezték. PONYI GYULA: 1908, Baglyasalja. Anyja neve: Andó Anna. Bányászcsaládból származott. 1956 őszén a Szorospataki Bányaüzem vájáraként lett munkahelye ideiglenes forradalmi munkástanácsának elnöke. A megtorlás idején közbiztonsági őrizetbe verték, majd rendőri felügyelet alá helyezték. PUSZTA ISTVÁN: 1938, Ludányhalászi. Anyja neve: László Erzsébet. Középparaszti családból származott, iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi volt. Munkahelye a Salgótarjáni 33. számú Autóközlekedési Vállalat, ahol forgalmi vezénylőként dolgozott. A forradalom idején Ludányhalászi Községi Forradalmi Bizottságának elnökévé választották. Megtorló eljárás nem indult ellene. ROTTEK MIHÁLY: 1932, Budapest. Anyja neve: Mészáros Rozália. Foglalkozása gépkocsivezető volt. 1956 őszén a Nógrád Községi Forradalmi Tanács titkárává választották. A megtorlás idején internálták, majd rendőrhatósági felügyelet alá helyezték. RUSZNYÁK KÁLMÁN: 1923, Gyöngyös. Anyja neve: Tóth Margit. A forradalom idején a Nagybátonyi Szolgáltatóvállalat Munkástanácsának tagjává választották, s a gazdasági ügyek irányításával bízták meg. A forradalom leverése után közbiztonsági őrizetbe vették. SARTORIS KÁLMÁN: 1915, Groß-Kunsitz. Anyja neve: Glauber Irma. Értelmiségi családból származott, szakképzettsége bányamérnök volt. 1954-től a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatójaként dolgozott, emellett 1956 tavaszától a Hazafias Népfront bizottságának elnökeként is szerepet vállalt a megye politikai életében. A forradalom idején beválasztották az ideiglenes és a végleges megyei nemzeti bizottságba, s bekerült annak elnökségébe is: a bányákkal kapcsolatos ügyek tartoztak alá. Nagyban segítette a helyi forradalmi rádióadó beindítását. November elején a Kádár-hű megyei munkás-paraszt tanács felmentette állásából, s bár később az újra megerősödő forradalmi tanács ezt visszavonta, már nem tért vissza a Tröszthöz. 1957-ben letartóztatták, 1958-ban nyolc év börtönre, tíz év jogfosztásra és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélték. 1961-ben közkegyelemmel szabadult. 575