Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

507. b) A Budapesti Rendőr-főkapitányság fegyverszakértői véleménye a salgótarjáni sortűz körülményeiről – Salgótarján, 1956. december 14.

Az épület déli támfalán öt sérülést találtam, melyek olyan helyzetűek, hogy a főkapitánysági épület legszélén álló személyektől eredhettek. Az épület egyéb helyen lövedéktől nem sérült meg. A homlokfalról 270 db lövedéknyom bejelölésével rajzot készítettünk és mellékelünk is. A bizottsággal tovább vizsgáltam a sérült házakat, és [a bizottság tagjait] megerősítettem feltevésükben, mely szerint a szemrevételezett házakat fegyvertől származó lövedékek sértették meg. Ugyancsak megerősítettem azt a feltevésüket is, mely szerint az iskolával szembe[ni] új épületen lévő s lövési sérüléseknek látszó vakolatleválások nem lövésektől származnak, hanem [az] oltatlan mész egyenetlenségei következtében előállott hibák. Tüzetesen átvizsgáltam a megyei főkapitányság homlokzatán lövési nyomoknak vélt harminchat mélyedést, illetőleg vakolatlepergést. Minden sérülést az emeletek magasságában is tűzoltólétrával megszemléltem. A sérülések legnagyobb részei 10-15 cm átmérőjűek, másfél cm mély, tölcséres alakúak, az épület vakolatához hasonló szürkés színezésnél kormosak és porosak. Enyhén karcolva vagy piszkálva az érintett felületet, [azok] világosak és feltűnően fehérek. A téglafali[g] sehol sem mélyednek be. Lövedéket vagy lövedék által ütötte lyukat egyben sem találtam. Tapasztaltam ellenben ugyanazt, mint az előbb vizsgált új épületnél, hogy a vizsgált leválások átmérője nagyságának megfelelő be[re]pedések vannak több helyen a homlokzaton. Ezek a repedések megérintve leválnak és a főkapitányság épületénél leírt észrevételeket mutatják, de határozottabban világos színűek, tehát frissek. A vizsgálat előtt ilyen leválásokat nem tapasztaltam. Ezen észrevételek szerint tehát a főkapitánysági [épület] homlokzatán lévő vakolatleválások nem fegyverből jött lövedék-becsapódások nyomai, hanem többé-kevésbé mészhibák folytán előállott leválások. Átvizsgáltam még a [főkapitányság] II. emelet[i], lövéstől sérült ablakait is. Ott megállapítottam, hogy több ablaküvegen 2-3 cm átmérőjű, anyaghiányos lyuk van. A lyukak kagylós törésűek, csillag aíakban berepedezett[ek], a kagylós törés leválásai azonban kintről hiányosak. A dupla ablaknál a belső üvegen van egy kicsit magasabb lyuk. Ezek szerint tehát lövések bentről kifelé és felülről lefelé irányultak, és valóban fegyverből jöttek. Némely ablakdeszka borítása is át volt lőve. Ezen ugyancsak kifelé és lefelé irányuló lövedék [becsapódásának] jellegzetességeit találtam. A bizottság által összegyűjtött és nekem vizsgálatra átadott fegyverhüvelyekről a következőket állapítottam meg: 259 db hüvely kilőtt rohamkarabély lőszerét képezte. Szovjet gyártású [a lőszer], és ugyancsak szovjet gyártású fegyverből lett kilőve. 32 db kilőtt géppisztolytöltény magyar gyártású, és ugyancsak magyar készítésű géppisztolyból is lőtték ki. 473