Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

468. A Tarjáni Acélakarat munkatársa a forradalom híveinek december 1-jei letartóztatása kapcsán a munkásszolidaritáson elmélkedik – Salgótarján, 1956. december 8.

468. A Tarjáni Acélakarat munkatársa a forradalom híveinek december 1-jei letartóztarása kapcsán a munkásszolidaritáson elmélkedik Salgótarján, 1956. december 8. Munkás szol id aratás Nem kutattuk bővebben, milyen cél vezette a karhatalmi szerveket abban az intézkedésükben, mellyel az elmúlt héten letartóztatták és elhurcolták a forradalmi bizottság és a megyei munkástanács néhány köztiszteletben álló tagját.

636 Mi csak sajnálni tudjuk, hogy ez megtörtént, és az a véleményünk: nem a törvényesség szellemében történt. Hiszen ezeket az egyéneket a megye munkássága állította a megye élére. Tehát betöltött tisztségüket a megye munkásainak, munkástanácsainak bizalmából foglalták el és gyakorolták. A munkásság nemegyszer bizalmat szavazott egyéniségüknek, különösen azokban az időkben, amikor egyesek minden reményüket a múlt visszahúzó erejébe helyezték és nem rettentek vissza törvénysértő cselekedetektől sem. Mégis megkérdezzük: Miért volt akkor ez a felhajtás? Miért kellett a nyugodt, munkáját végző várost - ha csak egy napra is újból megpiszkált hangyabollyá tenni? Megfélemlítésből? Kit akartak megfélemlíteni? A munkásságot? És kik akarták megfélemlíteni? A munkásság karhatalma? Mintha itt érthetetlen ellentmondás lappangana. Kádár János tatabányai megállapítása szerint „az üzemekben ma és ezentúl mindig a munkástanácsokra kell támaszkodnia a kormánynak".

637 Akkor a munkástanácsok bizalmát élvező egyéneket miért tartóztatják le? Lehet, hogy egyesek még mindig azt hiszik: ki kell emelni néhány hangadót, és összeomlik minden. De mennyire tévednek, akik így gondolkoznak! Ez a korszak már lejárt. Vége a szellemi sötétségnek. Az analfabetizmusnak. A hangadók korszakának. Erre vonatkozóan Id. a 441. számú dokumentumot és annak ötödik lábjegyzetét. A „Tájékoztató a [tatabányai] központi munkástanácsnak Kádár János miniszterelnökkel 1956. november 30-án Tatabányán folytatott tárgyalásáról" című dokumentum szerint Kádár János kijelentése az alábbiak szerint hangzott: „A munkások képviseleti szerve a munkástanács komoly jogokkal és ugyanakkor komoly kötelezettségekkel jár. A kormánynak a munkástanácsokra kell támaszkodnia." (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergomi Megyei Bíróság iratai. B. 664/1957. Sólymos Mihály és társa pere. -Közli: Gyuszi László: Tatabánya 1956ban. Tatabánya, 1994,124. p.) 395